Egy hét kultúra 2021/49.

  • Narancs
  • 2021. december 8.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

POWER100 Mi sem jelezhetné jobban, hogy közeledünk az év végéhez, mint az, hogy egymást érik az év legeinek listái. Ebbe a sorba illeszkedik az ArtReview Power100 gyűjteménye, amely a nemzetközi művészeti élet legnagyobb hatású szereplőit sorakoztatja fel. Ezúttal egészen újszerű eredmény született, nem egy művész, kurátor vagy csoport került az első helyre, hanem az NFT (nem helyettesíthető token). Izgalmas a döntés, ugyanis elismeri azt a jelenséget, amelyről az idén már nem lehetett nem tudomást venni a művészeti piacon. Az adatok szerint augusztusig 3,5 milliárd dollár folyt be NFT-k eladásából, a nem helyettesíthető token alapú alkotások értékesítését egyre többen fedezték fel maguknak. Például NFT-ként adták el a Beeple művésznéven alkotó Mike Winkelmann Everydays: the First 5000 Days című digitális kollázsát is, amely 69,3 millió dolláros leütési árával tavasszal nemcsak az NFT-k, hanem az élő kortárs művészek alkotásai között is rekordot döntött. A lista összeállítói emellett kiemelték, hogy az NFT-nek köszönhetően a műkereskedelem szokványos rendszereit megkerülő alkotók is értékesítési lehetőséghez jutottak, és a gyűjtőknek egy egészen új generációja jelent meg a művészeti piacon.

 

SIKER Rózsa Luca Sára, Tranker Kata és Ulbert Ádám nyerte el a kétévente átadott Esterházy Art Awardot és a díjjal járó 5000 eurót. A döntés indoklásaként Rózsa Luca Sára (1990) esetében az alkotások erős, szinte pszichoanalitikus áthallásait és rendhagyó testábrázolását emelték ki. Tranker Kata (1989) eddig háromszor szerepelt az esélyesek közt, az idén ezt azzal váltotta díjra, hogy merész léptékváltással nagyobb méretű szobrokká és installációkká alakultak át antropomorf, képzeletbeli teremtményeket idéző művei. Ulbert Ádám (1984) esetében az egyéni, kiforrott, minden ízében nemzetközi hangot dicsérték, kiemelve természettudományos tételeket és mitológiai toposzokat vegyítő expresszív festészetét. A jelölteket, majd a díjazottakat a szakmai zsűri 282 pályázatból választotta ki, a rövid listára kerülő alkotók műveinek kiállítása december 1-jétől február 13-ig látogatható a Ludwig Múzeumban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.