Egy hét kultúra 2021/49.

  • Narancs
  • 2021. december 8.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

POWER100 Mi sem jelezhetné jobban, hogy közeledünk az év végéhez, mint az, hogy egymást érik az év legeinek listái. Ebbe a sorba illeszkedik az ArtReview Power100 gyűjteménye, amely a nemzetközi művészeti élet legnagyobb hatású szereplőit sorakoztatja fel. Ezúttal egészen újszerű eredmény született, nem egy művész, kurátor vagy csoport került az első helyre, hanem az NFT (nem helyettesíthető token). Izgalmas a döntés, ugyanis elismeri azt a jelenséget, amelyről az idén már nem lehetett nem tudomást venni a művészeti piacon. Az adatok szerint augusztusig 3,5 milliárd dollár folyt be NFT-k eladásából, a nem helyettesíthető token alapú alkotások értékesítését egyre többen fedezték fel maguknak. Például NFT-ként adták el a Beeple művésznéven alkotó Mike Winkelmann Everydays: the First 5000 Days című digitális kollázsát is, amely 69,3 millió dolláros leütési árával tavasszal nemcsak az NFT-k, hanem az élő kortárs művészek alkotásai között is rekordot döntött. A lista összeállítói emellett kiemelték, hogy az NFT-nek köszönhetően a műkereskedelem szokványos rendszereit megkerülő alkotók is értékesítési lehetőséghez jutottak, és a gyűjtőknek egy egészen új generációja jelent meg a művészeti piacon.

 

SIKER Rózsa Luca Sára, Tranker Kata és Ulbert Ádám nyerte el a kétévente átadott Esterházy Art Awardot és a díjjal járó 5000 eurót. A döntés indoklásaként Rózsa Luca Sára (1990) esetében az alkotások erős, szinte pszichoanalitikus áthallásait és rendhagyó testábrázolását emelték ki. Tranker Kata (1989) eddig háromszor szerepelt az esélyesek közt, az idén ezt azzal váltotta díjra, hogy merész léptékváltással nagyobb méretű szobrokká és installációkká alakultak át antropomorf, képzeletbeli teremtményeket idéző művei. Ulbert Ádám (1984) esetében az egyéni, kiforrott, minden ízében nemzetközi hangot dicsérték, kiemelve természettudományos tételeket és mitológiai toposzokat vegyítő expresszív festészetét. A jelölteket, majd a díjazottakat a szakmai zsűri 282 pályázatból választotta ki, a rövid listára kerülő alkotók műveinek kiállítása december 1-jétől február 13-ig látogatható a Ludwig Múzeumban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.