Egy hét kultúra 2022/36.

  • Narancs
  • 2022. szeptember 7.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

VÁROS Sürgős elbírálással szeretné felvenni az UNESCO a világörökségi listára Odesszát. A dél-ukrajnai kikötőváros és műemlékei folyamatosan veszélynek vannak kitéve az orosz támadások miatt, a várost több tüzérségi támadás is érte a háború kezdete óta. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete már jelenleg is anyagi támogatást nyújt ahhoz, hogy Odessza múzeumainak műkincseit megvédjék, valamint digitalizálják, de most kifejezetten arra is felkértek szakértőket, hogy segítsék és támogassák Ukrajnát a világörökségi nevezés benyújtásában, hogy azután mielőbb sor kerülhessen az elbírálásra. Odessza területe ugyanis már a bronzkor óta lakott volt, a mai város alapítását 1794-re teszik, mára pedig Ukrajna egyik legnépesebb településévé vált. Legismertebb látványosságai közé tartoznak az egykori neves (és tehetős) családok, a Tolsztojok, a Voroncovok és a Potockiak palotái, valamint a hatalmas Patyomkin lépcső (Primorszki lépcső). A 200 lépcsőfoknyi építmény 1837 és 1841 között készült, és Szergej Eizenstein 1925-ös filmje, a Patyomkin páncélos óta a város ikonikus nevezetességének számít.

 

GYŰJTEMÉNY A British Museumra szállt a tavaly elhunyt hongkongi műgyűjtő-üzletember, Sir Joseph Hotung rendhagyó értékű kínai porcelán- és jádegyűjteménye. A hagyaték az egyik legjelentősebb adomány, amelyhez a londoni intézmény valaha hozzájutott. A milliárdos már korábban is fontos szerepet játszott a múzeum életében, évtizedekkel ezelőtt több millió fontot adományozott a kínai és dél-ázsiai régiségeket bemutató szárny kialakítására, amelyet 1992-ben maga II. Erzsébet adott át, és azóta is Hotung nevét viseli. Vélhetően itt kap helyet majd az a kollekció is, amely a gyűjtő halála után már a múzeum tulajdonát képezi, és amely 246 jádeszobrot, 15 rendkívül finom Jüan-dinasztiabeli (1279–1368) és Ming-dinasztiabeli kék-fehér porcelánt, illetve egy bódhiszattva fejet ábrázoló szobrot is magába foglal. A műkincseket a múzeum közlése szerint az elkövetkezendő hónapokban már a nagyközönség is megtekintheti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.