Egy hét kultúra 2022/36.

  • Narancs
  • 2022. szeptember 7.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

VÁROS Sürgős elbírálással szeretné felvenni az UNESCO a világörökségi listára Odesszát. A dél-ukrajnai kikötőváros és műemlékei folyamatosan veszélynek vannak kitéve az orosz támadások miatt, a várost több tüzérségi támadás is érte a háború kezdete óta. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete már jelenleg is anyagi támogatást nyújt ahhoz, hogy Odessza múzeumainak műkincseit megvédjék, valamint digitalizálják, de most kifejezetten arra is felkértek szakértőket, hogy segítsék és támogassák Ukrajnát a világörökségi nevezés benyújtásában, hogy azután mielőbb sor kerülhessen az elbírálásra. Odessza területe ugyanis már a bronzkor óta lakott volt, a mai város alapítását 1794-re teszik, mára pedig Ukrajna egyik legnépesebb településévé vált. Legismertebb látványosságai közé tartoznak az egykori neves (és tehetős) családok, a Tolsztojok, a Voroncovok és a Potockiak palotái, valamint a hatalmas Patyomkin lépcső (Primorszki lépcső). A 200 lépcsőfoknyi építmény 1837 és 1841 között készült, és Szergej Eizenstein 1925-ös filmje, a Patyomkin páncélos óta a város ikonikus nevezetességének számít.

 

GYŰJTEMÉNY A British Museumra szállt a tavaly elhunyt hongkongi műgyűjtő-üzletember, Sir Joseph Hotung rendhagyó értékű kínai porcelán- és jádegyűjteménye. A hagyaték az egyik legjelentősebb adomány, amelyhez a londoni intézmény valaha hozzájutott. A milliárdos már korábban is fontos szerepet játszott a múzeum életében, évtizedekkel ezelőtt több millió fontot adományozott a kínai és dél-ázsiai régiségeket bemutató szárny kialakítására, amelyet 1992-ben maga II. Erzsébet adott át, és azóta is Hotung nevét viseli. Vélhetően itt kap helyet majd az a kollekció is, amely a gyűjtő halála után már a múzeum tulajdonát képezi, és amely 246 jádeszobrot, 15 rendkívül finom Jüan-dinasztiabeli (1279–1368) és Ming-dinasztiabeli kék-fehér porcelánt, illetve egy bódhiszattva fejet ábrázoló szobrot is magába foglal. A műkincseket a múzeum közlése szerint az elkövetkezendő hónapokban már a nagyközönség is megtekintheti.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”