Egy hét kultúra 2022/36.

  • Narancs
  • 2022. szeptember 7.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

VÁROS Sürgős elbírálással szeretné felvenni az UNESCO a világörökségi listára Odesszát. A dél-ukrajnai kikötőváros és műemlékei folyamatosan veszélynek vannak kitéve az orosz támadások miatt, a várost több tüzérségi támadás is érte a háború kezdete óta. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete már jelenleg is anyagi támogatást nyújt ahhoz, hogy Odessza múzeumainak műkincseit megvédjék, valamint digitalizálják, de most kifejezetten arra is felkértek szakértőket, hogy segítsék és támogassák Ukrajnát a világörökségi nevezés benyújtásában, hogy azután mielőbb sor kerülhessen az elbírálásra. Odessza területe ugyanis már a bronzkor óta lakott volt, a mai város alapítását 1794-re teszik, mára pedig Ukrajna egyik legnépesebb településévé vált. Legismertebb látványosságai közé tartoznak az egykori neves (és tehetős) családok, a Tolsztojok, a Voroncovok és a Potockiak palotái, valamint a hatalmas Patyomkin lépcső (Primorszki lépcső). A 200 lépcsőfoknyi építmény 1837 és 1841 között készült, és Szergej Eizenstein 1925-ös filmje, a Patyomkin páncélos óta a város ikonikus nevezetességének számít.

 

GYŰJTEMÉNY A British Museumra szállt a tavaly elhunyt hongkongi műgyűjtő-üzletember, Sir Joseph Hotung rendhagyó értékű kínai porcelán- és jádegyűjteménye. A hagyaték az egyik legjelentősebb adomány, amelyhez a londoni intézmény valaha hozzájutott. A milliárdos már korábban is fontos szerepet játszott a múzeum életében, évtizedekkel ezelőtt több millió fontot adományozott a kínai és dél-ázsiai régiségeket bemutató szárny kialakítására, amelyet 1992-ben maga II. Erzsébet adott át, és azóta is Hotung nevét viseli. Vélhetően itt kap helyet majd az a kollekció is, amely a gyűjtő halála után már a múzeum tulajdonát képezi, és amely 246 jádeszobrot, 15 rendkívül finom Jüan-dinasztiabeli (1279–1368) és Ming-dinasztiabeli kék-fehér porcelánt, illetve egy bódhiszattva fejet ábrázoló szobrot is magába foglal. A műkincseket a múzeum közlése szerint az elkövetkezendő hónapokban már a nagyközönség is megtekintheti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.