Egy hét kultúra 2022/43.

  • Narancs
  • 2022. október 26.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

ÉLETMŰ Magyarországon először rendeznek átfogó kiállítást El Greco műveiből. A Szépművészeti Múzeum őszi nagy dobásának számító tárlat október 28. és február 19. között látható, és a célja az, hogy áttekintse az eredetileg Domenikosz Theotokopulosz néven született festő életművét. El Greco (1541–1614) az akkor Velence fennhatósága alá tartozó Krétán született, vélhetően a ferenceseknél tanult, majd Itáliába utazott, ahol a kor legnagyobb festőinek munkáit tanulmányozhatta. Először Rómában, majd Spanyolországban próbált érvényesülni, az előbbi helyen kevesebb, az utóbbin nagyobb sikerrel. Toledóban ugyanis már jelentős megbízást kapott a katedrális felújítási munkálataiban, majd egész festői életműve itt teljesedhetett ki. Ezen az úton visz végig maga a tárlat is, mintegy ötven alkotáson keresztül bemutatva El Greco stílusának és formai komplexitásának fejlődését. A kiállításon fontos szerepet kap az intézmény mind az öt, saját tulajdonban levő El Greco-festménye, közülük is kiemelik a Gonzaga Szent Alajos képmása című képet, amely júniusban, mintegy 3,6 millió dollárért került a múzeum tulajdonába. Emellett több mint negyven magán- és közgyűjteményből érkeznek alkotások, például a Krisztus megkeresztelése a madridi Pradóból, a Szent Lajos francia király egy apróddal a párizsi Louvre-ból és A kufárok kiűzése a templomból a londoni National Galleryből.

 

SZATÍRA A Srí Lanka-i Shehan Karunatilaka nyerte el az idei Booker-díjat a The Seven Moons of Maali Almeida (Maali Almeida hét holdja) című regényéért. A szatirikus mű egyfajta „túlvilági noir”, ahogy a díj döntnökei fogalmaztak. A természetfeletti történet ugyanis a Srí Lanka-i polgárháború idején játszódik, főszereplője pedig egy fotós, aki meghal, de egy hetet kap rá, hogy a barátait meggyőzze arról, hogy megkeressék a fotóit, és így fényt derítsenek a harcok alatt zajló brutalitásra. Az 1975-ben született szerző a regényről azt mondta, még 2009-ben döntötte el, hogy írni fog egy kísértethistóriát a szülőhazájában dúló konfliktusról, akkor ugyanis komoly viták zajlottak arról, hogy a polgárháború alatt hány civil halt meg és kinek a hibájából. A díjnyertes mű Karunatilaka negyedik könyve, de már első, 2010-ben megjelent regényét, a Chinaman: The Legend of Pradeep Mathew-t is több díjjal jutalmazták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.