NYITÁS Friedensreich Hundertwasser – teljes művésznevén: Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser – különleges egyénisége és alkotásai máig magával ragadó erővel bírnak. A természetközeliséget éltető, vidám színeket használó és az egyenes vonalakat szinte megtagadó festő és építész alkotásait eddig elsősorban Bécsben tekinthettük meg, február 20-án azonban megnyílt a világ második Hundertwasser-múzeuma, méghozzá Új-Zélandon. Az osztrák művésznek Whangārei városa volt második otthona, 1976-ban költözött ugyanis a várostól nem messze található Bay of Islands vidékére. Hundertwasser még életében megtervezte a város folyópartjára építendő létesítményt, ennek megvalósítására azonban életében már nem kerülhetett sor. Whangārei lakói a 2000-ben elhunyt művész halálakor összefogtak, hogy megnyílhasson a régen megálmodott galéria. Huszonkét évre volt szükség ahhoz, hogy a Hundertwasser Art Centre elkészüljön, amely a Bécsben működtetett Kunsthaus Wien után a világ második legnagyobb Hundertwasser-gyűjteményével büszkélkedhet. A bécsihez hasonlóan az intézmény nemcsak Hundertwasser alkotásait, életét és filozófiáját mutatja be, hanem a helyi kortárs művészetek kiállítási platformja is lesz.
NŐK Velence női művészeiből készít adatbázist a Save Venice új projektje. A 70-es évek óta működő, Olaszország művészettörténeti emlékeinek védelmére hivatott egyesületnek hivatalosan tavaly nyáron indult el legújabb, Women Artist of Venice (WAV) elnevezésű programja, amelynek célja, hogy azonosítsa és összegyűjtse a 16. és 18. század között Velence környékén alkotó női művészeket és azok munkáit. A kutatások során mostanáig több mint 30 nevet azonosítottak, többek közt olyan művészeket, mint a Tiziano mellett tanuló Irene di Spilimbergo vagy éppen Tintoretto lánya és asszisztense, Marietta Robusti és Rosalba Carriera. A program tervei szerint a következő szakaszban a kutatók adatbázisban is összegyűjtik, hogy az említett korszakban kik voltak a Velence környékén dolgozó női festők, majd további tanulmányokban vizsgálják, hogyan illeszkedtek a város akkori művészeti közegébe és társadalmi struktúrájába. A projekt célja továbbá az is, hogy elősegítsék a feltárt műalkotások méltó megőrzését, és szükség esetén elvégezzék restaurálásukat is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!