Egy hét kultúra 2023/20.

  • Narancs
  • 2023. május 17.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

SVÉD DUPLÁZÓ Svédország győzelmével ért véget a 67. Eurovíziós Dalfesztivál Liverpoolban, miután Loreen, a 39 éves svéd énekes-dalszerző a zsűri és a közönség szavazatai alapján 583 pontot kapott Tattoo című dalával. A marokkói felmenőkkel rendelkező énekesnő másodszor nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált, első győzelmét 2012-ben aratta Bakuban a Euphoria című számmal. Ezzel ő lett a második előadó – és az első nő – a verseny történetében, aki kétszer is nyerni tudott, hiszen ez eddig csak az ír Johnny Logannek sikerült a nyolcvanas években. Loreen győzelme azt is jelenti, hogy a jövő évi fesztivál házigazdája Svédország lesz, ráadásul éppen ötven évvel azután, hogy az ABBA Waterloo című dalával 1974-ben megszerezte az első helyet. A BBC adatai szerint a május 13-i, éjszakába nyúló döntőt átlagosan 9,9 millió néző követte élőben. A tavalyi győztes Ukrajna – a rendezés jogáról az orosz invázió miatt kellett lemondania Nagy-Britannia javára – a hatodik helyen végzett. A TVORCHI elektronikus zenei duó tagjainak szülővárosát az adás ideje alatt érte orosz rakétacsapás.

STRANDON Klasszikusokat és moderneket felvonultató kiállítással készül május 22-i művészeti aukciójára a Kieselbach Galéria. A különleges anyagban felfedezésszámba menő alkotások és művészettörténeti ritkaságok egyaránt szerepelnek. Árverésre kerül többek között Vaszary János érett korszakából származó egyik fő műve, az 1928 körül készült Strandon. A zsibongó tengerparti nyaralók világát megörökítő életkép nemcsak a Strand-ciklus legintenzívebb darabja, de az 1929-es barcelonai világkiállítást is megjárta. A tárlaton látható még Ék Sándor kubizmussal rokonítható 1919-es kompozíciója és Scheiber Hugó expresszionista korszakából származó, 1922 körüli Önarcképe is, valamint külön – 16 nevet felsorakoztató – válogatás hívja fel a figyelmet a női alkotásokra. A kínálatban 150 év után egy művészettörténeti ritkaság is felbukkant, Paál László és Munkácsy Mihály Eső után, őszi hangulat című alkotása 1873-ból. A képen a barbizoni erdő látható Paál tolmácsolásában, egy feljegyzés szerint a figurákat azonban Munkácsy Mihály festette a tájképre. Az aukciót megelőző kiállítás május 21-ig látható a Kieselbach Galériában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.