LOP-ART Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága kimondta: Andy Warhol szerzői jogokat sértett, amikor Lynn Goldsmith fotográfus felvétele alapján készített szitanyomat-sorozatot Prince-ről. Warhol 1984-ben a Vanity Fair magazin megbízásából alkotta meg a 14 szitanyomatból és két ceruzarajzból álló sorozatot, amihez Goldsmith 1981-ben készített fotóját használta. A most 75 éves fényképész azt állítja, csak Prince 2016-os halála után szerzett tudomást munkája illetéktelen felhasználásáról, amikor a magazin emlékszámot jelentetett meg az énekes tiszteletére, címlapján a sorozat Orange Prince című darabjával. A bíróság álláspontja szerint az ügy azért nem esik a méltányos felhasználás jog kategóriájába, mert a sorozat nem „átalakító” – parodisztikus, oktatási vagy kritikai – célzattal született, tehát ugyanazt a kereskedelmi célt szolgálta, mint Goldsmith felvétele: ábrázolta az énekest egy lapban. A pop-art mozgalom legkiemelkedőbb alkotója egyébként számos hírességről (Marilyn Monroe, Elvis Presley, Erzsébet brit királynő, Mao Ce-tung, Muhammad Ali) készített hasonló sorozatot, s ezekhez ugyancsak mások fotóit vette alapul.
ARANY KÓDEX Felkerült az UNESCO világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött Arany Kódex. A négy evangéliumot tartalmazó, 474 oldalból álló liturgikus olvasókönyv 810 körül, Nagy Károly császár uralkodása idején készült Lorsch kolostorában. A gravírozott elefántcsont fedőlapokkal védett, borjúbőr pergamenre aranytintával írott kódex a tinta színe után kapta az Arany Kódex (Codex aureus) elnevezést, míg az első őrzési helye után német nyelvterületen Lorscher Evangeliarként nevezik. A 16. században ismeretlen körülmények között négy részre osztott kódexet jelenleg három város négy intézményében őrzik: az első fedél a londoni Victoria and Albert Museumban, a hátsó fedél a vatikáni Sacro Museo könyvtárban, Máté és Márk evangéliuma a gyulafehérvári Batthyáneumban, míg Lukács és János evangéliuma a vatikáni Apostoli Könyvtárban van. A Codex aureus Batthyány Ignác erdélyi püspök végrendelete alapján a világhírű Batthyáneum könyvtárral együtt a mindenkori erdélyi püspökség tulajdona, azonban 1950-ben az intézményt államosították, a rendszerváltás óta jogi huzavona zajlik a tulajdonjog körül.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
