Egy hét kultúra 2023/21.

  • Narancs
  • 2023. május 24.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

LOP-ART Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága kimondta: Andy Warhol szerzői jogokat sértett, amikor Lynn Goldsmith fotográfus felvétele alapján készített szitanyomat-sorozatot Prince-ről. Warhol 1984-ben a Vanity Fair magazin megbízásából alkotta meg a 14 szitanyomatból és két ceruzarajzból álló sorozatot, amihez Goldsmith 1981-ben készített fotóját használta. A most 75 éves fényképész azt állítja, csak Prince 2016-os halála után szerzett tudomást munkája illetéktelen felhasználásáról, amikor a magazin emlékszámot jelentetett meg az énekes tiszteletére, címlapján a sorozat Orange Prince című darabjával. A bíróság álláspontja szerint az ügy azért nem esik a méltányos felhasználás jog kategóriájába, mert a sorozat nem „átalakító” – parodisztikus, oktatási vagy kritikai – célzattal született, tehát ugyanazt a kereskedelmi célt szolgálta, mint Goldsmith felvétele: ábrázolta az énekest egy lapban. A pop-art mozgalom legkiemelkedőbb alkotója egyébként számos hírességről (Marilyn Monroe, Elvis Presley, Erzsébet brit királynő, Mao Ce-tung, Muhammad Ali) készített hasonló sorozatot, s ezekhez ugyancsak mások fotóit vette alapul.

ARANY KÓDEX Felkerült az UNESCO világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött Arany Kódex. A négy evangéliumot tartalmazó, 474 oldalból álló liturgikus olvasókönyv 810 körül, Nagy Károly császár uralkodása idején készült Lorsch kolostorában. A gravírozott elefántcsont fedőlapokkal védett, borjúbőr pergamenre aranytintával írott kódex a tinta színe után kapta az Arany Kódex (Codex aureus) elnevezést, míg az első őrzési helye után német nyelvterületen Lorscher Evangeliarként nevezik. A 16. században ismeretlen körülmények között négy részre osztott kódexet jelenleg három város négy intézményében őrzik: az első fedél a londoni Victoria and Albert Museumban, a hátsó fedél a vatikáni Sacro Museo könyvtárban, Máté és Márk evangéliuma a gyulafehérvári Batthyáneumban, míg Lukács és János evangéliuma a vatikáni Apostoli Könyvtárban van. A Codex aureus Batthyány Ignác erdélyi püspök végrendelete alapján a világhírű Batthyáneum könyvtárral együtt a mindenkori erdélyi püspökség tulajdona, azonban 1950-ben az intézményt államosították, a rendszerváltás óta jogi huzavona zajlik a tulajdonjog körül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.