Egy hét kultúra 2023/21.

  • Narancs
  • 2023. május 24.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

LOP-ART Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága kimondta: Andy Warhol szerzői jogokat sértett, amikor Lynn Goldsmith fotográfus felvétele alapján készített szitanyomat-sorozatot Prince-ről. Warhol 1984-ben a Vanity Fair magazin megbízásából alkotta meg a 14 szitanyomatból és két ceruzarajzból álló sorozatot, amihez Goldsmith 1981-ben készített fotóját használta. A most 75 éves fényképész azt állítja, csak Prince 2016-os halála után szerzett tudomást munkája illetéktelen felhasználásáról, amikor a magazin emlékszámot jelentetett meg az énekes tiszteletére, címlapján a sorozat Orange Prince című darabjával. A bíróság álláspontja szerint az ügy azért nem esik a méltányos felhasználás jog kategóriájába, mert a sorozat nem „átalakító” – parodisztikus, oktatási vagy kritikai – célzattal született, tehát ugyanazt a kereskedelmi célt szolgálta, mint Goldsmith felvétele: ábrázolta az énekest egy lapban. A pop-art mozgalom legkiemelkedőbb alkotója egyébként számos hírességről (Marilyn Monroe, Elvis Presley, Erzsébet brit királynő, Mao Ce-tung, Muhammad Ali) készített hasonló sorozatot, s ezekhez ugyancsak mások fotóit vette alapul.

ARANY KÓDEX Felkerült az UNESCO világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött Arany Kódex. A négy evangéliumot tartalmazó, 474 oldalból álló liturgikus olvasókönyv 810 körül, Nagy Károly császár uralkodása idején készült Lorsch kolostorában. A gravírozott elefántcsont fedőlapokkal védett, borjúbőr pergamenre aranytintával írott kódex a tinta színe után kapta az Arany Kódex (Codex aureus) elnevezést, míg az első őrzési helye után német nyelvterületen Lorscher Evangeliarként nevezik. A 16. században ismeretlen körülmények között négy részre osztott kódexet jelenleg három város négy intézményében őrzik: az első fedél a londoni Victoria and Albert Museumban, a hátsó fedél a vatikáni Sacro Museo könyvtárban, Máté és Márk evangéliuma a gyulafehérvári Batthyáneumban, míg Lukács és János evangéliuma a vatikáni Apostoli Könyvtárban van. A Codex aureus Batthyány Ignác erdélyi püspök végrendelete alapján a világhírű Batthyáneum könyvtárral együtt a mindenkori erdélyi püspökség tulajdona, azonban 1950-ben az intézményt államosították, a rendszerváltás óta jogi huzavona zajlik a tulajdonjog körül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.