Egy hét kultúra 2023/41.

  • Narancs
  • 2023. október 11.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

PRIMANIMA Október 11-én kezdődött a 11. Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivál ­Budaörsön, ahol szombatig a Berlinalét, Cannes-t és Annecyt megjárt animációké, illetve a fiatal alkotóké a főszerep. A fesztivál fő programja a Fiatal rendezők versenye, amelynek keretében számos magyar alkotással is találkozhatnak a nézők. Látható lesz egyebek közt Erhardt Domonkos Berlinalén díjazott diplomafilmje, a Szemem sarka, Buda Flóra Anna „szociopornója”, az Arany Pálma-díjas és a Szarajevóban is ­díjazott 27, valamint Hegyi Olivér legújabb alkotása, a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a legjobb rövidfilm díjával elismert A szív kertje című animáció. A Mesterek elnevezésű versenyprogramban olyan rövidfilmes rendezők legújabb alkotásait mutatják be, akik már túl vannak első – vagy sokadik – rendezésükön, és természetesen az idén sem maradhat el a gyerekfilmes szekció. Ráadásul ezúttal egy új versenyprogram, a Sziluettek is bemutatkozik a fesztiválon, ebben kísérleti, provokatív és rendhagyó animációs rövidfilmeket vetítenek.

AZONOSÍTOTT REMBRANDT A Sotheby’s aukciósház londoni árverésén kerül kalapács alá az a festmény, amelyről csak egy korábbi tulajdonosváltást követően derült ki, hogy nem pusztán a Rembrandt körül csoportosuló alkotók egyike, hanem maga a németalföldi mester festette. Ez a felfedezés természetesen jelentősen megemelte a kép becsült árát: míg egy 2021-es amszterdami aukción A királyok imádása című képet 10–15 ezer ­euróra (3,8–5,8 millió forint) taksálták, a december 6-ra meghirdetett árverés tételei között már 10–15 millió font (4,5–6,7 milliárd forint) közötti értékkel szerepel. A festmény néhány évvel ezelőtt egy németországi magángyűjteményből került a Christie’s aukciósházhoz, majd a hollandiai árverésre, ahol ugyan mint Rembrandt köréhez köthető festményként hivatkoztak csak rá, végül mégis az előzetesen becsült ár többszöröséért kelt el. A Sotheby’s szakértője, George Gordon ezek után kereste meg a győztes ajánlattevőt, majd 18 hónapig tartó vizsgálat során, többek között infravörös képalkotási technika segítségével mutatta ki, hogy a festmény Rembrandt alkotása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.