Egy hét kultúra 2023/44.

  • Narancs
  • 2023. november 1.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

ÚJRAHASZNOSÍTVA David Shrigley brit képzőművész a Pulped Fiction nevű projektje során Dan Brown A Da Vinci-kód című regényének 6000 bezúzott példányát felhasználva készítette el George Orwell 1984-ének új kiadását. Állítása szerint egy 2017-es újságcikk adta az ötletet, miszerint egy dél-walesi jótékonysági bolt arra kérte az adományozókat, hogy ne vigyenek be több példányt Dan Brown bestselleréből, mert már annyi halmozódott fel belőle az üzletben, hogy lehetetlen eladni azokat. David Shrigley ekkor kezdte gyűjteni a köteteket, és ­mivel Orwell szerzői jogai az író halála után 70 évvel, 2020-ban lejártak, úgy ­gondolta, A Da Vinci-kód több ezer példányából készített újrahasznosított papírra az 1984 új kiadását nyomja, amelyből végül 1250 darab készült. A művész a ­BBC-nek elmondta, nem irodalomkritikai megfontolások vezették az alapanyag kiválasztásakor, mivel tudja, hogy A Da Vinci-kód sokak számára fontos regény. Mint megjegyezte, akár A szürke ötven árnyalatát is használhatta volna, hiszen abból is sok ezer olyan példány lehet, amelyeket már senki nem vesz kézbe.

LAMASSZU Egy 2700 éves asszír lamasszut – emberfejű szárnyas bikaként ábrázolt védelmező istenséget – tártak fel Irak északi részén, amely méretével és állapotával is lenyűgözte a szakértőket. A közel négy méter magas alabástromszobor körülbelül 18 tonnát nyom, az elmúlt évezredeket pedig nagyrészt sértetlenül vészelte át. A feltárást végző francia régészcsapat vezetője szerint a lelet különlegessége, hogy ekkora szobrokat eddig leginkább csak Egyiptomban és Kambodzsában találtak. A lamasszut feltehetően II. Sarrukín asszír király készíttette, hogy a mai Horszábád közelében fekvő Dúr-Sarrukín egyik kapujának díszeként védelmezze birodalmának fővárosát. A monumentális alkotást egyébként már a 20. század végén felfedezték, ám miután a fejét ­műkincstolvajok lefűrészelték és megpróbálták darabokban kicsempészni az országból, a maradványok védelme érdekében a helyiek visszatemették a szobrot, így az az iraki háború és az Iszlám Állam pusztításait is túlélte.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.