ÚJRAHASZNOSÍTVA David Shrigley brit képzőművész a Pulped Fiction nevű projektje során Dan Brown A Da Vinci-kód című regényének 6000 bezúzott példányát felhasználva készítette el George Orwell 1984-ének új kiadását. Állítása szerint egy 2017-es újságcikk adta az ötletet, miszerint egy dél-walesi jótékonysági bolt arra kérte az adományozókat, hogy ne vigyenek be több példányt Dan Brown bestselleréből, mert már annyi halmozódott fel belőle az üzletben, hogy lehetetlen eladni azokat. David Shrigley ekkor kezdte gyűjteni a köteteket, és mivel Orwell szerzői jogai az író halála után 70 évvel, 2020-ban lejártak, úgy gondolta, A Da Vinci-kód több ezer példányából készített újrahasznosított papírra az 1984 új kiadását nyomja, amelyből végül 1250 darab készült. A művész a BBC-nek elmondta, nem irodalomkritikai megfontolások vezették az alapanyag kiválasztásakor, mivel tudja, hogy A Da Vinci-kód sokak számára fontos regény. Mint megjegyezte, akár A szürke ötven árnyalatát is használhatta volna, hiszen abból is sok ezer olyan példány lehet, amelyeket már senki nem vesz kézbe.
LAMASSZU Egy 2700 éves asszír lamasszut – emberfejű szárnyas bikaként ábrázolt védelmező istenséget – tártak fel Irak északi részén, amely méretével és állapotával is lenyűgözte a szakértőket. A közel négy méter magas alabástromszobor körülbelül 18 tonnát nyom, az elmúlt évezredeket pedig nagyrészt sértetlenül vészelte át. A feltárást végző francia régészcsapat vezetője szerint a lelet különlegessége, hogy ekkora szobrokat eddig leginkább csak Egyiptomban és Kambodzsában találtak. A lamasszut feltehetően II. Sarrukín asszír király készíttette, hogy a mai Horszábád közelében fekvő Dúr-Sarrukín egyik kapujának díszeként védelmezze birodalmának fővárosát. A monumentális alkotást egyébként már a 20. század végén felfedezték, ám miután a fejét műkincstolvajok lefűrészelték és megpróbálták darabokban kicsempészni az országból, a maradványok védelme érdekében a helyiek visszatemették a szobrot, így az az iraki háború és az Iszlám Állam pusztításait is túlélte.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
