Egy hét kultúra 2023/44.

  • Narancs
  • 2023. november 1.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

ÚJRAHASZNOSÍTVA David Shrigley brit képzőművész a Pulped Fiction nevű projektje során Dan Brown A Da Vinci-kód című regényének 6000 bezúzott példányát felhasználva készítette el George Orwell 1984-ének új kiadását. Állítása szerint egy 2017-es újságcikk adta az ötletet, miszerint egy dél-walesi jótékonysági bolt arra kérte az adományozókat, hogy ne vigyenek be több példányt Dan Brown bestselleréből, mert már annyi halmozódott fel belőle az üzletben, hogy lehetetlen eladni azokat. David Shrigley ekkor kezdte gyűjteni a köteteket, és ­mivel Orwell szerzői jogai az író halála után 70 évvel, 2020-ban lejártak, úgy ­gondolta, A Da Vinci-kód több ezer példányából készített újrahasznosított papírra az 1984 új kiadását nyomja, amelyből végül 1250 darab készült. A művész a ­BBC-nek elmondta, nem irodalomkritikai megfontolások vezették az alapanyag kiválasztásakor, mivel tudja, hogy A Da Vinci-kód sokak számára fontos regény. Mint megjegyezte, akár A szürke ötven árnyalatát is használhatta volna, hiszen abból is sok ezer olyan példány lehet, amelyeket már senki nem vesz kézbe.

LAMASSZU Egy 2700 éves asszír lamasszut – emberfejű szárnyas bikaként ábrázolt védelmező istenséget – tártak fel Irak északi részén, amely méretével és állapotával is lenyűgözte a szakértőket. A közel négy méter magas alabástromszobor körülbelül 18 tonnát nyom, az elmúlt évezredeket pedig nagyrészt sértetlenül vészelte át. A feltárást végző francia régészcsapat vezetője szerint a lelet különlegessége, hogy ekkora szobrokat eddig leginkább csak Egyiptomban és Kambodzsában találtak. A lamasszut feltehetően II. Sarrukín asszír király készíttette, hogy a mai Horszábád közelében fekvő Dúr-Sarrukín egyik kapujának díszeként védelmezze birodalmának fővárosát. A monumentális alkotást egyébként már a 20. század végén felfedezték, ám miután a fejét ­műkincstolvajok lefűrészelték és megpróbálták darabokban kicsempészni az országból, a maradványok védelme érdekében a helyiek visszatemették a szobrot, így az az iraki háború és az Iszlám Állam pusztításait is túlélte.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."