Egy hét kultúra 2024/31.

  • Narancs
  • 2024. július 31.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

PIGMENTEK Az amszterdami egyetem kémikusai a Rijksmuseum kutatóival közösen fejtették meg, hogy milyen technikát használt Rembrandt az Éjjeli őrjárat című festmény jellegzetes aranyszíneihez. A kutatócsoport spektroszkópiai vizsgálatok során azonosította a pararealgár (sárga) és a félamorf pararealgár (narancssárga) pigmenteket az 1642-es műalkotáson. A Heritage Science folyóiratban publikált tanulmány szerint a németalföldi mester szándékosan keverte össze más pigmentekkel ezeket a különleges arzén-szulfidokat, hogy így kölcsönözzön aranyszínű ragyogást a kép bizonyos részleteinek. Rembrandt ezt az eljárást alkalmazta például Willem van Rytenburch hadnagy – a kép egyik központi alakja – aranyozott hímzéssel díszített ruhájának megfestéséhez is. Az arzén-szulfid pigmentek használatára történelmi források is utalnak, a modern kutatások tanúsága szerint pedig a 17. századi Amszterdamban sokkal elterjedtebb volt ezen anyagok használata a festőművészek körében, mint azt korábban gondolták.

SZTRÁJK A vezető játékfejlesztő cégekkel folytatott sikertelen tárgyalásokat követően július 25-én a sztrájk mellett döntött a mintegy 2500 videójáték-szinkronszínészt képviselő hollywoodi színészcéh (SAG-AFTRA). Az érintettek attól tartanak, hogy az olyan nagy cégek, mint az Activision, Warner Bros. vagy Walt Disney a jövőben generatív mesterséges intelligencia segítségével, méltányos ellenszolgáltatás nélkül reprodukálják majd a színészek hangját vagy fizikai megjelenését a videójáték-karakterek animálása során. A fejlesztőcégek álláspontja szerint elég engedményt tettek a tárgyalások során, a szakszervezet szerint azonban bár valóban sok kérdésben megállapodás született, a munkáltatók nem adtak egyértelmű biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy a mesterséges intelligencia használata mellett is maradéktalanul megvédik az előadó-művészeti jogokat. A SAG-AFTRA által tavaly szervezett színészsztrájk összesen 118 napos leállást okozott az amerikai filmiparban.

JAZZPIKNIK Augusztus 1. és 3. között rendezik meg a 12. Paloznaki Jazzpikniket. A háromnapos fesztivált két díva – Izo FitzRoy és a karcos hangú Anastacia – nyitja meg. Izo FitzRoy, a londoni énekes-dalszerző-zongorista tavaly Veszprémben adta első magyarországi koncertjét, blues-soul-gospel alapú dallamai ezúttal pedig a Balaton menti „jazzfaluban” csendülnek fel. A pénteki napon mások mellett fellép a magyar elektronikus zenei duó, a Belau (képünkön), míg a kilencvenes évek acid jazz műfajának úttörője, a The Brand New Heavies 2019-es paloznaki koncertje után tér vissza a Jazzpiknikre. A záróesten az MF Robots utánozhatatlan hangjaival ér véget a program. A zenekar a soul, az R&B, a funk és a popzene stílusait ötvözi energikus, új hangzású zenévé. A formáció egyik tagja Jan Kincaid, aki alapítója volt az imént említett The Brand New Heaviesnek. Hozzá csatlakozott Dawn Joseph énekesnő, őt pedig Rod Stewart, Phil Collins vagy éppen Michael Bublé vokalistájaként ismerhette meg a nagyközönség.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.