Egy hét kultúra 2024/31.

  • Narancs
  • 2024. július 31.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

PIGMENTEK Az amszterdami egyetem kémikusai a Rijksmuseum kutatóival közösen fejtették meg, hogy milyen technikát használt Rembrandt az Éjjeli őrjárat című festmény jellegzetes aranyszíneihez. A kutatócsoport spektroszkópiai vizsgálatok során azonosította a pararealgár (sárga) és a félamorf pararealgár (narancssárga) pigmenteket az 1642-es műalkotáson. A Heritage Science folyóiratban publikált tanulmány szerint a németalföldi mester szándékosan keverte össze más pigmentekkel ezeket a különleges arzén-szulfidokat, hogy így kölcsönözzön aranyszínű ragyogást a kép bizonyos részleteinek. Rembrandt ezt az eljárást alkalmazta például Willem van Rytenburch hadnagy – a kép egyik központi alakja – aranyozott hímzéssel díszített ruhájának megfestéséhez is. Az arzén-szulfid pigmentek használatára történelmi források is utalnak, a modern kutatások tanúsága szerint pedig a 17. századi Amszterdamban sokkal elterjedtebb volt ezen anyagok használata a festőművészek körében, mint azt korábban gondolták.

SZTRÁJK A vezető játékfejlesztő cégekkel folytatott sikertelen tárgyalásokat követően július 25-én a sztrájk mellett döntött a mintegy 2500 videójáték-szinkronszínészt képviselő hollywoodi színészcéh (SAG-AFTRA). Az érintettek attól tartanak, hogy az olyan nagy cégek, mint az Activision, Warner Bros. vagy Walt Disney a jövőben generatív mesterséges intelligencia segítségével, méltányos ellenszolgáltatás nélkül reprodukálják majd a színészek hangját vagy fizikai megjelenését a videójáték-karakterek animálása során. A fejlesztőcégek álláspontja szerint elég engedményt tettek a tárgyalások során, a szakszervezet szerint azonban bár valóban sok kérdésben megállapodás született, a munkáltatók nem adtak egyértelmű biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy a mesterséges intelligencia használata mellett is maradéktalanul megvédik az előadó-művészeti jogokat. A SAG-AFTRA által tavaly szervezett színészsztrájk összesen 118 napos leállást okozott az amerikai filmiparban.

JAZZPIKNIK Augusztus 1. és 3. között rendezik meg a 12. Paloznaki Jazzpikniket. A háromnapos fesztivált két díva – Izo FitzRoy és a karcos hangú Anastacia – nyitja meg. Izo FitzRoy, a londoni énekes-dalszerző-zongorista tavaly Veszprémben adta első magyarországi koncertjét, blues-soul-gospel alapú dallamai ezúttal pedig a Balaton menti „jazzfaluban” csendülnek fel. A pénteki napon mások mellett fellép a magyar elektronikus zenei duó, a Belau (képünkön), míg a kilencvenes évek acid jazz műfajának úttörője, a The Brand New Heavies 2019-es paloznaki koncertje után tér vissza a Jazzpiknikre. A záróesten az MF Robots utánozhatatlan hangjaival ér véget a program. A zenekar a soul, az R&B, a funk és a popzene stílusait ötvözi energikus, új hangzású zenévé. A formáció egyik tagja Jan Kincaid, aki alapítója volt az imént említett The Brand New Heaviesnek. Hozzá csatlakozott Dawn Joseph énekesnő, őt pedig Rod Stewart, Phil Collins vagy éppen Michael Bublé vokalistájaként ismerhette meg a nagyközönség.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.