Egy hét kultúra 2024/8.

  • Narancs
  • 2024. február 21.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

PUSZTÍTÁS Már összesen 341 kulturális helyszín rongálódott meg Ukrajnában az ország elleni frontális orosz támadás két évvel ezelőtti kezdete óta – áll az UNESCO friss jelentésében. Az ENSZ kulturális szervezete közölte, az Ukrajna-szerte sérülést szenvedett helyszínek között van 126 vallási építmény, 150 művészeti vagy történeti jelentőségű épület, 31 múzeum, 19 műemlék, 14 könyvtár és egy archívum. Ezenkívül 2022. február 24. óta már több mint 15 ezer ukrán képzőművészeti alkotás és műtárgy eltűnését jelentették, de napvilágot láttak olyan beszámolók is, amelyek szerint az orosz erők szisztematikusan fosztanak ki ukrán múzeumokat, ami háborús bűnnek számít. Az UNESCO jelenleg 9 milliárd dollárra becsüli azt az összeget, amelyre Ukrajnának a következő évtizedben szüksége lesz a kulturális és turisztikai szektor helyreállításához.

BASSZUSGITÁR Paul McCartney visszakapta több mint ötven évvel ezelőtt ellopott első basszusgitárját, amelyet még a Beatles befutása előtt vásárolt Hamburgban, mai értéken mintegy 14 ezer forintnak megfelelő német márkáért. A német Höfner hangszergyártó vállalat The Lost Bass Project címmel tavaly indított globális közösségi kutatást, hogy megtalálják a Höfner Violin Bass típusú legendás darabot, amelyet McCartney a zenekar koncertjei mellett olyan dalok felvételein is használt, mint a Love Me Do vagy a She Loves You. A keresés sikerrel zárult, a felhívás nyomán egy sussexi család is megkereste a Höfner csapatát, így kiderült, a hangszer évtizedeken át hevert a házuk padlásán. A kutatás során arra is fény derült, hogy a basszusgitár nem 1969-ben tűnt el, ahogy azt korábban gondolták, hanem 1972 októberében, amikor Paul McCartney Wings nevű együttesének furgonjából ellopták azt. A tolvajok egy kocsma tulajdonosának adták el a lopott hangszert, s az ezt követően került Sussexbe. A hangszergyár szakértői azonosították a basszusgitárt, amely azóta vissza is került eredeti tulajdonosához.

POMPIDOU Konok Tamás három festménye bekerült a párizsi Centre Pompidou gyűjteményébe. A 2020-ban elhunyt művész képei ezzel olyan alkotók munkái mellett kapnak helyet Európa legnagyobb és egyik legértékesebb kortárs képzőművészeti gyűjteményében, mint Piet Mondrian, Marcel Duchamp vagy Victor Vasarely. A hírrel kapcsolatban a Molnár Ani Galéria felidézte, ez a megtiszteltetés már csak azért is különösen fontos a művész életművének utóéletében, mert Konok több mint harminc évet töltött Párizsban, így az ottani művészeti miliő nagymértékben meghatározta pályáját és stílusát. Konok Tamás 1959-ben ösztöndíjasként érkezett a francia fővárosba, ahol egészen a kilencvenes évek elejéig élt, mielőtt visszaköltözött Budapestre. A gyűjteménybe kerülő művek így bizonyos értelemben most hazatérhetnek, a Centre Pompidou ugyanis három hetvenes évekbeli alkotást választott ki: a Graphidion vert (1976), az Extension (1975) és az Espace descriptif (1975) című műveket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.