Egy hét kultúra 2024/8.

  • Narancs
  • 2024. február 21.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

PUSZTÍTÁS Már összesen 341 kulturális helyszín rongálódott meg Ukrajnában az ország elleni frontális orosz támadás két évvel ezelőtti kezdete óta – áll az UNESCO friss jelentésében. Az ENSZ kulturális szervezete közölte, az Ukrajna-szerte sérülést szenvedett helyszínek között van 126 vallási építmény, 150 művészeti vagy történeti jelentőségű épület, 31 múzeum, 19 műemlék, 14 könyvtár és egy archívum. Ezenkívül 2022. február 24. óta már több mint 15 ezer ukrán képzőművészeti alkotás és műtárgy eltűnését jelentették, de napvilágot láttak olyan beszámolók is, amelyek szerint az orosz erők szisztematikusan fosztanak ki ukrán múzeumokat, ami háborús bűnnek számít. Az UNESCO jelenleg 9 milliárd dollárra becsüli azt az összeget, amelyre Ukrajnának a következő évtizedben szüksége lesz a kulturális és turisztikai szektor helyreállításához.

BASSZUSGITÁR Paul McCartney visszakapta több mint ötven évvel ezelőtt ellopott első basszusgitárját, amelyet még a Beatles befutása előtt vásárolt Hamburgban, mai értéken mintegy 14 ezer forintnak megfelelő német márkáért. A német Höfner hangszergyártó vállalat The Lost Bass Project címmel tavaly indított globális közösségi kutatást, hogy megtalálják a Höfner Violin Bass típusú legendás darabot, amelyet McCartney a zenekar koncertjei mellett olyan dalok felvételein is használt, mint a Love Me Do vagy a She Loves You. A keresés sikerrel zárult, a felhívás nyomán egy sussexi család is megkereste a Höfner csapatát, így kiderült, a hangszer évtizedeken át hevert a házuk padlásán. A kutatás során arra is fény derült, hogy a basszusgitár nem 1969-ben tűnt el, ahogy azt korábban gondolták, hanem 1972 októberében, amikor Paul McCartney Wings nevű együttesének furgonjából ellopták azt. A tolvajok egy kocsma tulajdonosának adták el a lopott hangszert, s az ezt követően került Sussexbe. A hangszergyár szakértői azonosították a basszusgitárt, amely azóta vissza is került eredeti tulajdonosához.

POMPIDOU Konok Tamás három festménye bekerült a párizsi Centre Pompidou gyűjteményébe. A 2020-ban elhunyt művész képei ezzel olyan alkotók munkái mellett kapnak helyet Európa legnagyobb és egyik legértékesebb kortárs képzőművészeti gyűjteményében, mint Piet Mondrian, Marcel Duchamp vagy Victor Vasarely. A hírrel kapcsolatban a Molnár Ani Galéria felidézte, ez a megtiszteltetés már csak azért is különösen fontos a művész életművének utóéletében, mert Konok több mint harminc évet töltött Párizsban, így az ottani művészeti miliő nagymértékben meghatározta pályáját és stílusát. Konok Tamás 1959-ben ösztöndíjasként érkezett a francia fővárosba, ahol egészen a kilencvenes évek elejéig élt, mielőtt visszaköltözött Budapestre. A gyűjteménybe kerülő művek így bizonyos értelemben most hazatérhetnek, a Centre Pompidou ugyanis három hetvenes évekbeli alkotást választott ki: a Graphidion vert (1976), az Extension (1975) és az Espace descriptif (1975) című műveket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.