Egy hét kultúra 2024/8.

  • Narancs
  • 2024. február 21.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

PUSZTÍTÁS Már összesen 341 kulturális helyszín rongálódott meg Ukrajnában az ország elleni frontális orosz támadás két évvel ezelőtti kezdete óta – áll az UNESCO friss jelentésében. Az ENSZ kulturális szervezete közölte, az Ukrajna-szerte sérülést szenvedett helyszínek között van 126 vallási építmény, 150 művészeti vagy történeti jelentőségű épület, 31 múzeum, 19 műemlék, 14 könyvtár és egy archívum. Ezenkívül 2022. február 24. óta már több mint 15 ezer ukrán képzőművészeti alkotás és műtárgy eltűnését jelentették, de napvilágot láttak olyan beszámolók is, amelyek szerint az orosz erők szisztematikusan fosztanak ki ukrán múzeumokat, ami háborús bűnnek számít. Az UNESCO jelenleg 9 milliárd dollárra becsüli azt az összeget, amelyre Ukrajnának a következő évtizedben szüksége lesz a kulturális és turisztikai szektor helyreállításához.

BASSZUSGITÁR Paul McCartney visszakapta több mint ötven évvel ezelőtt ellopott első basszusgitárját, amelyet még a Beatles befutása előtt vásárolt Hamburgban, mai értéken mintegy 14 ezer forintnak megfelelő német márkáért. A német Höfner hangszergyártó vállalat The Lost Bass Project címmel tavaly indított globális közösségi kutatást, hogy megtalálják a Höfner Violin Bass típusú legendás darabot, amelyet McCartney a zenekar koncertjei mellett olyan dalok felvételein is használt, mint a Love Me Do vagy a She Loves You. A keresés sikerrel zárult, a felhívás nyomán egy sussexi család is megkereste a Höfner csapatát, így kiderült, a hangszer évtizedeken át hevert a házuk padlásán. A kutatás során arra is fény derült, hogy a basszusgitár nem 1969-ben tűnt el, ahogy azt korábban gondolták, hanem 1972 októberében, amikor Paul McCartney Wings nevű együttesének furgonjából ellopták azt. A tolvajok egy kocsma tulajdonosának adták el a lopott hangszert, s az ezt követően került Sussexbe. A hangszergyár szakértői azonosították a basszusgitárt, amely azóta vissza is került eredeti tulajdonosához.

POMPIDOU Konok Tamás három festménye bekerült a párizsi Centre Pompidou gyűjteményébe. A 2020-ban elhunyt művész képei ezzel olyan alkotók munkái mellett kapnak helyet Európa legnagyobb és egyik legértékesebb kortárs képzőművészeti gyűjteményében, mint Piet Mondrian, Marcel Duchamp vagy Victor Vasarely. A hírrel kapcsolatban a Molnár Ani Galéria felidézte, ez a megtiszteltetés már csak azért is különösen fontos a művész életművének utóéletében, mert Konok több mint harminc évet töltött Párizsban, így az ottani művészeti miliő nagymértékben meghatározta pályáját és stílusát. Konok Tamás 1959-ben ösztöndíjasként érkezett a francia fővárosba, ahol egészen a kilencvenes évek elejéig élt, mielőtt visszaköltözött Budapestre. A gyűjteménybe kerülő művek így bizonyos értelemben most hazatérhetnek, a Centre Pompidou ugyanis három hetvenes évekbeli alkotást választott ki: a Graphidion vert (1976), az Extension (1975) és az Espace descriptif (1975) című műveket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.