Egy hét kultúra 2024/8.

  • Narancs
  • 2024. február 21.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

PUSZTÍTÁS Már összesen 341 kulturális helyszín rongálódott meg Ukrajnában az ország elleni frontális orosz támadás két évvel ezelőtti kezdete óta – áll az UNESCO friss jelentésében. Az ENSZ kulturális szervezete közölte, az Ukrajna-szerte sérülést szenvedett helyszínek között van 126 vallási építmény, 150 művészeti vagy történeti jelentőségű épület, 31 múzeum, 19 műemlék, 14 könyvtár és egy archívum. Ezenkívül 2022. február 24. óta már több mint 15 ezer ukrán képzőművészeti alkotás és műtárgy eltűnését jelentették, de napvilágot láttak olyan beszámolók is, amelyek szerint az orosz erők szisztematikusan fosztanak ki ukrán múzeumokat, ami háborús bűnnek számít. Az UNESCO jelenleg 9 milliárd dollárra becsüli azt az összeget, amelyre Ukrajnának a következő évtizedben szüksége lesz a kulturális és turisztikai szektor helyreállításához.

BASSZUSGITÁR Paul McCartney visszakapta több mint ötven évvel ezelőtt ellopott első basszusgitárját, amelyet még a Beatles befutása előtt vásárolt Hamburgban, mai értéken mintegy 14 ezer forintnak megfelelő német márkáért. A német Höfner hangszergyártó vállalat The Lost Bass Project címmel tavaly indított globális közösségi kutatást, hogy megtalálják a Höfner Violin Bass típusú legendás darabot, amelyet McCartney a zenekar koncertjei mellett olyan dalok felvételein is használt, mint a Love Me Do vagy a She Loves You. A keresés sikerrel zárult, a felhívás nyomán egy sussexi család is megkereste a Höfner csapatát, így kiderült, a hangszer évtizedeken át hevert a házuk padlásán. A kutatás során arra is fény derült, hogy a basszusgitár nem 1969-ben tűnt el, ahogy azt korábban gondolták, hanem 1972 októberében, amikor Paul McCartney Wings nevű együttesének furgonjából ellopták azt. A tolvajok egy kocsma tulajdonosának adták el a lopott hangszert, s az ezt követően került Sussexbe. A hangszergyár szakértői azonosították a basszusgitárt, amely azóta vissza is került eredeti tulajdonosához.

POMPIDOU Konok Tamás három festménye bekerült a párizsi Centre Pompidou gyűjteményébe. A 2020-ban elhunyt művész képei ezzel olyan alkotók munkái mellett kapnak helyet Európa legnagyobb és egyik legértékesebb kortárs képzőművészeti gyűjteményében, mint Piet Mondrian, Marcel Duchamp vagy Victor Vasarely. A hírrel kapcsolatban a Molnár Ani Galéria felidézte, ez a megtiszteltetés már csak azért is különösen fontos a művész életművének utóéletében, mert Konok több mint harminc évet töltött Párizsban, így az ottani művészeti miliő nagymértékben meghatározta pályáját és stílusát. Konok Tamás 1959-ben ösztöndíjasként érkezett a francia fővárosba, ahol egészen a kilencvenes évek elejéig élt, mielőtt visszaköltözött Budapestre. A gyűjteménybe kerülő művek így bizonyos értelemben most hazatérhetnek, a Centre Pompidou ugyanis három hetvenes évekbeli alkotást választott ki: a Graphidion vert (1976), az Extension (1975) és az Espace descriptif (1975) című műveket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.