Egy hét kultúra 2025/16.

  • Narancs
  • 2025. április 15.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

BOOKER-VÁROMÁNYOSOK Közzétették a 2025-ös Nemzetközi Booker-díj rövid listáját. A rangos irodalmi elismerésért hat szerző és fordítóik versenyeznek. A díjat minden évben egy olyan, nem angol nyelven alkotó szerző művének ítélik oda, amely angol fordításban is megjelent. Nemzetiségi megkötés nincs, viszont egy szerzőnek csak egy kötete jelölhető. Az idei szűkített lista különlegessége, hogy kizárólag független kiadók megjelenései szerepelnek rajta. Sophie Hughes brit műfordító harmadik alkalommal szerepel a Nemzetközi Booker-díj esélyesei között, ami rekordnak számít. Ezúttal az olasz Vincenzo Latronico Perfection című regényének fordításával hívta fel magára a szakma figyelmét, de versenyben van még a dán Solvej Balle On the Calculation of Volume I című regénye és a japán Kavakami Hiromi Under the Eye of the Big Bird című műve is (tőle a Különös időjárás Tokióban magyarul is olvasható). Előbbit a skót Barbara J. Haveland, utóbbit a japán Joneda Asza ültette át angol nyelvre. A díjjal járó 50 ezer fontos (nagyjából 23,5 millió forint) pénzjutalom egyenlő arányban oszlik meg a szerző és a fordító között. Az idei győztest május 20-án hirdetik ki.

KOPONYÁK A párizsi természettudományai múzeum visszaszolgáltatja Madagaszkárnak Toera király és két harcosa koponyáját. A francia miniszterelnök, François Bayrou által bejelentett lépés az első ilyen jellegű restitúciós gesztus azóta, hogy 2023-ban új törvény lépett életbe a múzeumok gyűjteményeiben őrzött emberi maradványok visszaszolgáltatására vonatkozóan. Franciaország 1897-ben foglalta el Madagaszkár szigetét, ahol a francia katonák több száz őslakost mészároltak le. Az áldozatok pontos száma máig ismeretlen. A Sakalava királyság három vezetőjének levágott fejét 1899-ben szállították a párizsi természettudományi múzeumba. Madagaszkár 2022-ben jelezte, hogy igényt tart a marad­ványokra. A francia kormány április 2-án közzétett, egy kétoldalú tudományos bizottság vizsgálatai alapján meghozott rendeletének értelmében, a francia intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy a koponyákat egy éven belül a kelet-afrikai szigetországba szállítsák.

UTOLSÓ VERMEER Az egyetlen, még magánkézben lévő Vermeer-festményen végzett állagmegőrző munkálatok során olyan légszennyezettségi nyomokra bukkantak a szakemberek, amelyek alapján reményeik szerint az eddigi feltételezéseknél pontosabban meg lehet határozni a 17. századi mű korát. A festékrétegek között megtalált földpátrészecskék a holland festőművész szülővárosában működő kerámiaipar melléktermékeiként kerültek a levegőbe, majd rakódtak le a vásznon. A különböző rétegek vizsgálatából arra lehet következtetni, hogy a művész évekkel később visszatért a kész képhez, s azt néhány apró részlettel egészítette ki. Ha ez valóban így van, akkor az utólagos változtatások miatt az 1675-ben elhunyt Vermeer utolsó munkájának kell tekinteni a mindeddig 1670 és 1672 közé datált, Fiatal nő a virginálnál címen ismert festményt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.