Egy hét kultúra 2025/6.

  • Narancs
  • 2025. február 5.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

GRAMMY-DÍJ Február 2-án tartották a 67. Grammy-gálát Los Angelesben, ahol a díjak átadása mellett a Kaliforniában pusztító tűzvész áldozatairól is megemlékeztek. Az este legfontosabb elismerését, az év albuma díjat Cowboy Carter című lemezéért Beyoncé (képünkön) kapta, akit a korábbi években négyszer is jelöltek már a kategóriában, de eddig egyszer sem győzedelmeskedett. A trófeát helyi tűzoltók adták át az énekesnőnek, akinek Miley Cyrus közreműködésével készített dalát is díjazták, emellett pedig első afroamerikai nőként vehette át a legjobb countrylemezért járó elismerést. Az idén Kendrick Lamar kapta a legtöbb díjat, összesen ötöt, a rapper Not Like Us című száma lett az év dala és az év felvétele is. A legjobb új előadónak járó aranygramofont Chappell Roan vihette haza, az idén nyáron a Sziget Fesztiválon szintén fellépő Charli XCX pedig három díjat is elnyert a pop kategóriában. A legjobb popalbumért járó trófeát viszont nem neki, hanem Sabrina Carpenternek (Short n’ Sweet) ítélték oda, míg az év raplemezéért Doechiit díjazták (Alligator Bites Never Heal).

BETÖRÉS Robbantásos betörés történt január 25-én hajnalban a hollandiai Assen városában található Drents Museumban. A tolvajok az értékes dák műkincseket bemutató időszaki kiállítást vették célba, amelyet a bukaresti román nemzeti történeti múzeummal közreműködve rendeztek meg a holland intézményben. A tárlat több tárgyát is ellopták, egyebek mellett a közel 2500 éves és 770 grammos coțofenești aranysisakot is, a Romániában előkerült egyik leg­régebbi dák kori leletet. A tárlat anyagát, összesen 673 darab dák arany- és ezüsttárgyat 18 romániai múzeumból szállították Hollandiába. Az eset után néhány nappal menesztették a bukaresti nemzeti múzeum igazgatóját, noha még vizsgálják, hogy voltak-e hiányosságok a Drents Museummal kötött szerződésekben. A holland rendőrség napokig tartó hajtóvadászat után múlt szerdán azt közölte, három embert tartóztattak le a betöréssel összefüggésben.

LÁTVÁNY-TÁR Január 29-én, Kemény Henrik bábművész születésének 100. évfordulóján adták át a csaknem két évtizeden át tartó elő­készületek után elkészült Vitéz László Interaktív BábTér Látvány-Tárat a debreceni Vojtina Bábszínház Kálvin téri épületének első emeletén, ahol szakszerű tárolási körülmények közé került a Korngut-Kemény család hagyatéka. Kemény Henrik 2006-ban hagyta a maga által alapított Korngut-Kemény Alapítványra három generáció bábművészetének szellemi és tárgyi emlékeit. A Látvány-Tárnak helyet adó lakás 2020-ban került a bábszínház tulajdonába, a műtárgyvédelmi előírásoknak megfelelően felújított helyiségekben az elmúlt fél évben helyezték el a Korngut-Kemény-hagyaték kiállításon nem szereplő bábjait, bábos kellékeit és dokumentációit. A gyűjtemény darabjai közt százéves, fából faragott báb, mini Vitéz László, filmfelvevő kamera, csokidobozból készült makettek és eredeti bábrajzok is megtalálhatók.

BIDF Rekordnézőszámmal zárult a január 25. és február 2. között megrendezett 11. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF). A fesztivál keretében Budapesten és tizenegy vidéki városban összesen hatvan filmmel és több mint kétszáz vetítéssel várták az érdeklődőket. A szemle díjait február 1-jén adták át, az elismerésekről nyolc versenykategóriában több mint negyven zsűritag döntött, akik hat kategóriában egy fődíjat és egy különdíjat is kiosztottak. A külföldi alkotások mellett a szombati díjátadón három magyar alkotás is elismerésben részesült. A magyar versenyprogram fődíját Csáki László Kék Pelikanja, a különdíjat pedig Varga Ágota Láthatatlan kötelek című filmje kapta, míg Zurbó Dorottya (képünkön) Arun Bhattaraijal közösen készített, A boldogság ügynöke című dokumentumfilmje a Hétköznapi vágyak szekcióban nyerte el a fődíjat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.