FÜL Képesek vagyunk használni korábban csökevényesnek hitt fülmozgató izmainkat is, ha a zajban nehezen tudunk kihallani valamit – a felfedezésről a Frontiers in Neuroscience magazinban számoltak be kutatók. A fülizmok aktív használata, ami együtt járna azzal, hogy mozgatni tudnánk a fülünket, segíthetne abban, hogy jobban tudjuk észlelni a fontos hangokat. Ezen izmok révén megváltoztatható a fülkagyló alakja, illetve orientációja is, ezzel is segítve a hangok becsatornázását a hallórendszerbe. Habár úgy tudtuk, hogy őseink már évmilliókkal ezelőtt felhagytak a fülmozgató izmok használatával, s ezek azóta is csökevényesek, az Universität des Saarlandes kutatói egy hosszú kísérletsorozat nyomán igazolták, hogy fülizmaink igenis aktiválódnak, amikor egymással is versengő hangokat (a kísérletben egy hangoskönyvet, illetve ezt különböző térirányokból zavaró podcastokat) próbálunk megkülönböztetni. A vizsgálatokban az érintett izomcsoportok elektromos aktivitását monitorozták: főleg a fülkagyló felett található (superior) fülmozgató izmokét, arányban azzal, mennyire nehéz kihívás elé állította a feladat az alanyok hallórendszerét. Igaz, a kutatók szerint is kétséges, hogy a mért minimális izomaktivitás valóban segítette-e az alanyokat a hallásban.
VISZKET Segítheti a szervezetünket a bakteriális felülfertőzés elleni küzdelmében, ha vakarni kezdjük az irritált, viszkető bőrfelületet – állítja egy friss, genetikailag módosított egereken végzett kísérleteken alapuló, a Science-ben publikált kutatás. A tudósok abból indultak ki, hogy a viszkető felület megvakarása jó érzést kelt, így vélhetőleg van valamilyen élettani haszna is, habár sokszor látszólag csak ront a megvakart bőrfelület állapotán. A tesztek nyomán kiderült, hogy a vakaródzás a fájdalomérzékelő idegsejtek aktiválása, illetve a kötőszövetben található hízósejtek ingerlése révén akár súlyosbíthatja is a gyulladást, ám közben támogatja az immunrendszert is, például a felülfertőzést okozó Staphylococcus aureus baktériumok elleni küzdelemben. Ezen felül az amúgy is jóleső vakaródzás még abban is segíthet, hogy helyreálljon a bőrfelület baktériumflórájának megbomlott egyensúlya.
ÉLET Potenciálisan élettanilag is fontos vegyületeket: aminosavakat, aromás szénhidrogéneket és különféle sókat találtak a kutatók a Bennu aszteroidáról (avagy kisbolygóról) származó minták elemzése nyomán – az analízis eredményei a Nature Astronomyben és a Nature-ben jelentek meg. A Bennu kisbolygó feltehetően egy 4,5 milliárd éves, eleve a Szaturnuszon túlról származó anyagokat tartalmazó anyaobjektum törmelékanyagából keletkezett – az eredeti égitest megsemmisült egy másik égi objektummal való, kozmikus léptékű összeütközést követően. Két új közleményükben a tudósok aminosavak (a földi biológiában használt 20-ból 14-et találtak meg a Bennu anyagában!), policiklikus aromás szénhidrogének, ammónia és egyéb fontos szervetlen vegyületek, így különféle sók (nátrium-karbonátok, foszfátok, szulfátok és kloridok) jelenlétét azonosították a Bennu-mintákban, amelyeket a NASA OSIRIS-REx űrszondája szállított a Földre 2023-ban.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
