TITANOSAURUS Az eddigi legidősebb titanosaurus-leletet találták meg Argentínában, egy patagóniai lelőhelyen. A 20 méter magas Ninjatitan zapatai mintegy 140 millió évvel ezelőtt élt a korai kréta időszakban az ősi déli szuperkontinens, Gondwana eme régiójában. A koponyaűri fosszília megerősíti azt a hipotézist, hogy a titanosaurus-félék a déli szuperkontinensen fejlődtek ki, s később onnan terjedtek el másfelé is. A hosszú nyakú, növényevő titanosaurusok a sauropodák utolsó nagy csoportját alkothatták a kréta–tercier kihalási eseményt megelőzően, körülbelül 90–65 millió évvel ezelőtt, és koruk domináns növényevői voltak. A fosszilis bizonyíték alapján a késő jura és a középső kréta időszakok között kipusztult többi sauropoda, például a diplodocidák és a brachiosauridák helyébe léptek. Bár mindannyian hatalmas termetűek voltak, több család is létezett közöttük, amelynek tagjai „csupán” a többi óriás dinoszauruszéhoz hasonló méretűek voltak. Emellett léteztek kisebb, szigetlakó nemek is, például a Magyarosaurus, amely talán a földrajzi elkülönülés miatt bekövetkező ún. allopatrikus fajképződés és a szigeti törpenövés eredményeként fejlődött ki.
NEUTRONCSILLAG Egy neutroncsillagot találtak a kutatók az egyik legismertebb szupernóva-maradvány közepén: az SN 1987A névre keresztelt szupernóva felfedezése óta keresték ezt a néhai robbanás nyomán visszamaradt, extrém fizikai jellemzőkkel bíró égitestet. Először 1987. február 23-án észlelték a tőlünk 164 ezer fényévnyire található szupernóva-maradványt, amelynek a Tejútrendszer közelében található törpegalaxis, a Nagy Magellán-felhő ad otthont. Most a NASA Chandra és NuSTAR űrobszervatóriumai által gyűjtött, a röntgentartományból származó mérési adatok elemzése nyomán jutottak arra a következtetésre, hogy végre ráleltek a keresett neutroncsillagra, pontosabban az általa keltett úgynevezett pulzárszélködre. Ha tényleg egy pulzár, azaz erős mágneses térrel rendelkező, gyorsan forgó neutroncsillag rejtőzik az SN 1987A közepén, az egyben a legfiatalabb, amelyet eddig sikerült észlelni, azaz a kutatók szinte a születésétől fogva figyelhetnek meg egy pulzárt.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
