Egy hét tudomány 2021/11.

  • Narancs
  • 2021. március 17.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

ANTINEUTRÍNÓ Nagy energiájú antineutrínó még évekkel ezelőtti földi becsapódását azonosította egy kutatócsoport. A kutatóknak az antineutrínó földi becsapódása nyomán bekövetkezett és észlelt kölcsönhatások nyomán sikerült rekonstruálnia a történetet: ezek szerint 2016. de­cember 6-án egy nagy (6,3 petaelektronvolt) energiájú elektron antineutrínó érkezett a Földünk környezetébe a távoli űrből, közel fénysebességgel. A déli pólus környezetében, az antarktiszi jégpajzs mélyén beleütközött egy elektronba, és az ütközés egy újabb részecskét, egy W- bozont hozott létre, ami gyorsan lebomló nagy energiájú részecskék valóságos zuhatagját keltve (ezt hívják a fizikusok részecske­zápornak). A nagy energiájú kölcsönhatást az IceCube Neutrino Observatory érzékelte – ez egy köbkilométeres skálájú teleszkóp, amely neutrínókat érzékel több ezer, az Antarktisz jegében elhelyezett szenzor segítségével (a felfedezést az IceCube Collaboration nevű kutatócsoport publikálta a Nature-ben). Ez az első eset, hogy sikerült egy úgynevezett Glashow-féle rezonanciaeseményt érzékelni: ezt a jelenséget először a Nobel-díjas fizikus, Sheldon Glashow jósolta meg, még 1960-ban. A felfedezés újabb megerősítésként szolgál a részecskefizika standard modellje számára, egyben azt sugallja, hogy elektron antineutrínók is vannak az asztrofizikai (például a csillagokból, így a Napunkból feltörő) részecskeáramban.

UTAZÁS Lehetséges a fénysebességnél gyorsabb utazás – állítja egy új teoretikus tanulmány, amely a Classical and Quantum Gravity folyóiratban jelent meg. Erik Lentz, a göttingeni egyetem asztrofizikai intézetének kutatója, a tanulmány szerzője szerint, ha lehetséges is volna az utazás távoli csillagokba egy emberélet alatt, még mindig fel kellene találni a fénysebességnél gyorsabb meghajtóeszközt. A fénysebességnél gyorsabb (azaz szuperlumináris) utazásra vonatkozó, Einstein általános relativitáselméletéből kiinduló kutatások manapság is számtalan hipotetikus részecskével és egzotikus fizikai tulajdonságokkal bíró anyagállapotokkal számolnak (mint például a negatív energiasűrűség). Csakhogy efféle anyagot sehol sem találni és nem is lehet előállítani már mérhető, érzékelhető mennyiségben. Új elméletében Lentz úgy kerüli meg ezt a problémát, hogy hipergyors szolitonok új osztályát alkotja meg: ezek a kompakt térhullámok terjedés közben megtartják alakjukat és sebességüket, s mindehhez csak pozitív energiaforrásokat használnak fel, amelyek lehetővé teszik az utazást bármilyen sebességen. A tanulmány szerint még felfedezésre vár a téridő görbületének ama konfigurációja, amely szolitonokká rendeződve esetleg megoldhatja a fénysebességnél gyorsabb utazás rejtvényét, ráadásul fizikai szempontból is életképes. Lentz szerint Einstein egyenleteit az eddig fel nem fedezett szolitonkonfigurációkra alkalmazva úgy találták, hogy a megváltozott téridő geometriák kialakításához elégségesek a hagyományos energiaforrások – azaz nincs szükség holmi egzotikus, negatív energiasűrűségre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.