Egy hét tudomány 2021/11.

  • Narancs
  • 2021. március 17.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

ANTINEUTRÍNÓ Nagy energiájú antineutrínó még évekkel ezelőtti földi becsapódását azonosította egy kutatócsoport. A kutatóknak az antineutrínó földi becsapódása nyomán bekövetkezett és észlelt kölcsönhatások nyomán sikerült rekonstruálnia a történetet: ezek szerint 2016. de­cember 6-án egy nagy (6,3 petaelektronvolt) energiájú elektron antineutrínó érkezett a Földünk környezetébe a távoli űrből, közel fénysebességgel. A déli pólus környezetében, az antarktiszi jégpajzs mélyén beleütközött egy elektronba, és az ütközés egy újabb részecskét, egy W- bozont hozott létre, ami gyorsan lebomló nagy energiájú részecskék valóságos zuhatagját keltve (ezt hívják a fizikusok részecske­zápornak). A nagy energiájú kölcsönhatást az IceCube Neutrino Observatory érzékelte – ez egy köbkilométeres skálájú teleszkóp, amely neutrínókat érzékel több ezer, az Antarktisz jegében elhelyezett szenzor segítségével (a felfedezést az IceCube Collaboration nevű kutatócsoport publikálta a Nature-ben). Ez az első eset, hogy sikerült egy úgynevezett Glashow-féle rezonanciaeseményt érzékelni: ezt a jelenséget először a Nobel-díjas fizikus, Sheldon Glashow jósolta meg, még 1960-ban. A felfedezés újabb megerősítésként szolgál a részecskefizika standard modellje számára, egyben azt sugallja, hogy elektron antineutrínók is vannak az asztrofizikai (például a csillagokból, így a Napunkból feltörő) részecskeáramban.

UTAZÁS Lehetséges a fénysebességnél gyorsabb utazás – állítja egy új teoretikus tanulmány, amely a Classical and Quantum Gravity folyóiratban jelent meg. Erik Lentz, a göttingeni egyetem asztrofizikai intézetének kutatója, a tanulmány szerzője szerint, ha lehetséges is volna az utazás távoli csillagokba egy emberélet alatt, még mindig fel kellene találni a fénysebességnél gyorsabb meghajtóeszközt. A fénysebességnél gyorsabb (azaz szuperlumináris) utazásra vonatkozó, Einstein általános relativitáselméletéből kiinduló kutatások manapság is számtalan hipotetikus részecskével és egzotikus fizikai tulajdonságokkal bíró anyagállapotokkal számolnak (mint például a negatív energiasűrűség). Csakhogy efféle anyagot sehol sem találni és nem is lehet előállítani már mérhető, érzékelhető mennyiségben. Új elméletében Lentz úgy kerüli meg ezt a problémát, hogy hipergyors szolitonok új osztályát alkotja meg: ezek a kompakt térhullámok terjedés közben megtartják alakjukat és sebességüket, s mindehhez csak pozitív energiaforrásokat használnak fel, amelyek lehetővé teszik az utazást bármilyen sebességen. A tanulmány szerint még felfedezésre vár a téridő görbületének ama konfigurációja, amely szolitonokká rendeződve esetleg megoldhatja a fénysebességnél gyorsabb utazás rejtvényét, ráadásul fizikai szempontból is életképes. Lentz szerint Einstein egyenleteit az eddig fel nem fedezett szolitonkonfigurációkra alkalmazva úgy találták, hogy a megváltozott téridő geometriák kialakításához elégségesek a hagyományos energiaforrások – azaz nincs szükség holmi egzotikus, negatív energiasűrűségre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”