Egy hét tudomány 2022/2.

  • Narancs
  • 2022. január 12.

Interaktív

Rövid hírek: borostyán, medve, teleszkóp

BOROSTYÁN 85 millió éves, borostyánba zárt ízeltlábúakat fedeztek fel az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói a Veszprém megyei Ajkán: az elsőként megvizsgált (új fajként azonosított) pók- és pattanóbogár-zárványok a földtörténet olyan időszakából származnak, amelyből csak kevés borostyánzárvány ismert (a borostyán ősi növények fosszilizálódott gyantája). A most megvizsgált, késő krétakori, 85 millió éves borostyánkőben lapuló több tucat, jobbára mikroszkopikus méretű zárvány közül először egy pókot és egy pattanóbogarat választottak ki a kutatók: megőrződött külső jegyeik alapján mindkettőt új fajként azonosították. A pókot Hungarosilia verdesi névre keresztelték (a fajnév Verdes Gábor egykori ajkai szénbányász nevét őrzi), míg a pattanóbogár az Ajkaelater merkli nevet kapta, amivel Ajka városa, valamint a MTM egykori entomológusa és muzeológusa, Merkl Ottó előtt tisztelegnek.

 

KRÁTER Lehet, hogy a legutóbbi (12 800 éve történt) nagy eljegesedés titkát őrzi a grönlandi Hiawatha-gleccser, amely egy kiterjedt becsapódási krátert rejt maga alatt: kutatók szerint ez a vélhetően a késő pleisztocén korban bekövetkezett impakt esemény alaposan átalakíthatta a Föld klímáját. A Severeweather.eu cikke szerint a becsapódás hőhatása nyomán egy pillanat alatt több milliárd tonna jég alakult vízgőzzé és került be a légkörbe, majd hatalmas mennyiségű olvadékvíz ömölhetett mindenekelőtt a Jeges-tengerbe és az Atlanti-óceánba. Légi radarok segítségével azonosították a gleccser alatti 31 kilométer átmérőjű, ovális alakú bemélyedést, amelyet a felszínről kiemelkedő perem határol – ez az első becsapódási kráter, amelyet Grönlandon fedeztek fel. A kutatók az utóbbi években olyan kvarcszemcséket találtak a kráter környékén, amelyek jelentős hősokk nyomait viselik, és meglelték a becsapódó vasmeteorit (egy 1,5 kilométer átmérőjű, másodpercenként 20 kilométeres sebességgel, tűzgömbként becsapódó aszteroida) maradványait is. A becsapódás geológiai szempontból a közelmúltban történt – erre utal, hogy a jégpajzs alatti alapkőzet darabjai beépültek a jégsapka aljzatába.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.