GOMBA A gombák és az állatok rendszertani csoportja már meglepően korán, szinte közvetlenül közös ősüktől való több mint egymilliárd évvel ezelőtti elválásuk után, ám még a többsejtűség megjelenése előtt eltérő evolúciós pályára lépett – állítja egy magyar részvétellel zajlott kutatás. Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének kutatói nemzetközi együttműködés keretében vizsgálták két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és gombák evolúciós eredetét. A rangos Nature folyóiratban megjelenő tanulmányukban a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n, Szöllősi Gergely fizikus és evolúcióbiológus vezette ERC GENECLOCKS kutatócsoport által fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével térképezték fel a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtűség felé. Az elemzésekből kirajzolódó kép szerint a mai állatok és gombák közötti genetikai különbségek az evolúció korai szakaszában elkezdődött fokozatos változások következményei.
MONSZUN Az utóbbi évtizedek legpusztítóbb nyári áradásai sújtják Pakisztán jelentős részét: a június közepe óta tartó extrém csapadékos időszak már eddig 1136 ember, közöttük 350 gyermek életét követelte. Hatalmas számú, egyes becslések szerint akár 700 ezer háziállat pusztulhatott el, ami a nekik okozott szenvedésen és gazdáiknál jelentkező károkon felül még a járványveszélyt is fokozza. Pakisztán tartományainak többsége az idei nyáron sokkal több csapadékot kapott az átlagosnál, mindenekelőtt a rendkívül heves monszunesőzések miatt, amelyek az idén több mint egy hónappal előbb is kezdődtek a sokéves tendenciához képest. A déli Szind tartományban mintegy nyolcszor annyi eső esett, mint ilyenkor szokott, míg a délnyugati Beludzsisztánban, amelynek jó része sivatag vagy félsivatag, az ottani átlag ötszöröse hullott le, és ez különösen a tartomány fővárosában, Kvettában vezetett pusztító, sok száz emberéletet követelő áradásokhoz. Az esőzések hatását az északi, magas hegyvidéki régiókban fokozta a meleg miatt felgyorsuló gleccserolvadás is. Klímakutatók szerint az indiai szubkontinens nagy részén mutatkozó, az átlagosnál lényegesen nagyobb csapadékmennyiség, illetve a jóval intenzívebb monszuntevékenység kapcsolatban van a csendes-óceáni oszcilláció erős La Niña fázisával, de az esőzéseket súlyosbítja, hogy az Indiai-óceán felszíne még a globális átlaghoz képest is jobban melegszik, ami óriási mennyiségű vízpárát juttat a légkörbe.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
