Egy hét tudomány 2022/35.

  • Narancs
  • 2022. augusztus 31.

Interaktív

Rövid hírek: gomba, monszun, alvás

GOMBA A gombák és az állatok rendszertani csoportja már meglepően korán, szinte közvetlenül közös ősüktől való több mint egymilliárd évvel ezelőtti elválásuk után, ám még a többsejtűség megjelenése előtt eltérő evolúciós pályára lépett – állítja egy magyar részvétellel zajlott kutatás. Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének kutatói nemzetközi együttműködés keretében vizsgálták két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és gombák evolúciós eredetét. A rangos Nature folyóiratban megjelenő tanulmányukban a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n, Szöllősi Gergely fizikus és evolúcióbiológus vezette ERC GENECLOCKS kutatócsoport által fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével térképezték fel a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtűség felé. Az elemzésekből kirajzolódó kép szerint a mai állatok és gombák közötti genetikai különbségek az evolúció korai szakaszában elkezdődött fokozatos változások következményei.

 

MONSZUN Az utóbbi évtizedek legpusztítóbb nyári áradásai sújtják Pakisztán jelentős részét: a június közepe óta tartó extrém csapadékos időszak már eddig 1136 ember, közöttük 350 gyermek életét követelte. Hatalmas számú, egyes becslések szerint akár 700 ezer háziállat pusztulhatott el, ami a nekik okozott szenvedésen és gazdáiknál jelentkező károkon felül még a járványveszélyt is fokozza. Pakisztán tartományainak többsége az idei nyáron sokkal több csapadékot kapott az átlagosnál, mindenekelőtt a rendkívül heves monszunesőzések miatt, amelyek az idén több mint egy hónappal előbb is kezdődtek a sokéves tendenciához képest. A déli Szind tartományban mintegy nyolcszor annyi eső esett, mint ilyenkor szokott, míg a délnyugati Beludzsisztánban, amelynek jó része sivatag vagy félsivatag, az ottani átlag ötszöröse hullott le, és ez különösen a tartomány fővárosában, Kvettában vezetett pusztító, sok száz emberéletet követelő áradásokhoz. Az esőzések hatását az északi, magas hegyvidéki régiókban fokozta a meleg miatt felgyorsuló gleccserolvadás is. Klímakutatók szerint az indiai szubkontinens nagy részén mutatkozó, az átlagosnál lényegesen nagyobb csapadékmennyiség, illetve a jóval intenzívebb monszuntevékenység kapcsolatban van a csendes-óceáni oszcilláció erős La Niña fázisával, de az esőzéseket súlyosbítja, hogy az Indiai-óceán felszíne még a globális átlaghoz képest is jobban melegszik, ami óriási mennyiségű vízpárát juttat a légkörbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.