Egy hét tudomány 2022/37.

  • Narancs
  • 2022. szeptember 14.

Interaktív

Rövid hírek: szamár, bolygó, földrengés...

SZAMÁR Valószínűleg Afrikában háziasíthatták a szamarat ezelőtt 7 ezer évvel – állapították meg a toulouse-i Université Paul Sabatié kutatói, akik eredményükről a Science-ben adtak hírt. Evelyn Todd és munkatársai 238 modern és ősi szamárgenomot szekvenáltak, és ennek nyomán erős filogeográfiai bizonyítékot találtak egyetlen domesztikációs eseményre, ami Kelet-Afrikában történhetett, nagyjából i. e. 5000 körül. A szamarak elterjedése Afrika más régióiban és Eurázsiában több hullámban történt, majd alpopulációk különültek el egymástól, amiben szerepet játszott az is, hogy a Szahara fokozatosan kiszáradt, elválasztva egymástól az egyes szétvándorolt szamárcsoportokat. Később az európai és a közel-keleti szamárpopulációk egyedei ismét visszajutottak Kelet-Afrikába a háziasítás eredeti helyszínére – eközben a Földközi-tenger vidékén úgy 2200 évvel ezelőtt egy új genetikai leszármazási vonal jött létre, hozzájárulva az ázsiai szamárpopulációk felé történő egyre erősödő génáramláshoz.

 

SZILIKÁT Szilikátból álló felhőket fedeztek fel, és más vegyületek jelenlétét is igazolták egy fiatal barna törpecsillag közül azok a csillagász kutatók, akik a James Webb űrteleszkóp NIRSpec és MIRI nevű spektrográfjai által gyűjtött színképadatokat elemezték. Még publikálás előtt álló kutatásaik során nem csak szilikátok színképvonalait sikerült azonosítaniuk, de igazolták, hogy a VHS J1256b nevet viselő barna törpe forró légköre vizet, metánt, szén-monoxidot, szén-dioxidot, nátriumot és káliumot is tartalmaz. A most vizsgált égitest egy barna törpékből álló hármas rendszer (VHS J1256 tagja), amely tőlünk 72 fényévnyire található a Holló (Corvus) csillagkép irányában. A hármas rendszer 140 millió éves, egyik tagja egy kettős csillag és egy tőlük távolabb elhelyezkedő harmadik, mely utóbbi 11–19 Jupiternyi tömegű, átmérője a Naprendszer óriás gázbolygójának 1,27-szorosa, felszíni hőmérséklete pedig 1100 kelvin.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.