HULLÁM Rekordmagas hullámot észleltek Izland partjainál, ahol egy gyorsan kimélyülő, úgynevezett bombaciklon ostromolta a partokat, s a part menti hullámokat is rekordmagasságokba korbácsolta. Az izlandi út- és partfelügyelet (IRCA) műszerei egy 40 méternél magasabb hullámot is regisztráltak február 7. és 8. között, aminél nagyobbat még sosem sikerült mérni. Összesen tíz hullám magassága haladta meg a 25 métert, de négy hullámé a 30 métert is elérte. A ciklon áthaladásakor Izland nyugati részén 234 kilométer per órás szelet is mértek, így a 40 méter feletti hullámmagasság is teljességgel elképzelhető. Ha az utólagos számítások is igazolják az eredményt, akkor ez abszolút rekordnak számít, mivel Izlandon a legmagasabb (25 méteres), természetes módon létrejött hullámot 1990-ben észlelték. A Meteorológiai Világszervezet hivatalos oldala szerint a valaha bójával regisztrált legmagasabb hullám 19 méteres volt, ezt 2016-ban mérték be Izland és az Egyesült Királyság között.
ÜSTÖKÖS Egy a Szaturnusz pályája felé közeledő hatalmas üstökös magjának méretét és felszíni fényvisszaverő képességét is meghatározták francia kutatók az Atacama-sivatagban található ALMA rádiótávcső-rendszer szubmilliméteres tartományban végzett megfigyeléseiből: méréseik szerint valóban gigantikus méretű üstökösmagról van szó. Minden idők legnagyobb, mintegy 100–150 kilométeres magátmérőjű üstököse, a C/2014 UN271 (Bernardinelli–Bernstein-üstökös) most még javában a Szaturnusz és az Uránusz pályája között közeledik a Nap felé, de csak a Szaturnusz távolságáig jut majd el, amikor 2031-ben 10,97 CsE (csillagászati egység, 1 CsE = kb. 150 millió kilométer) távolságban eléri napközelségét, utána pedig visszafordul a jórészt üstökösmagokból álló Oort-felhő felé. A kezdetben kisbolygónak látszó 2014 UN271 átmérőjére az első közelítő becslések 100 és 370 kilométer közötti értéket adtak. Miután kiderült, hogy a kis égitestnek kómája van, tehát üstökösről van szó, a felfedezőkről (Pedro Bernardinelli és Gary Bernstein) Bernardinelli–Bernstein-üstökösnek nevezték el. Most pedig Emmanuel Lellouch, a Párizsi Obszervatórium kutatója által vezetett kutatócsoport a chilei Atacama-sivatagban mintegy 5000 méter magasságban levő ALMA rádiótávcső-rendszer segítségével vizsgálta az üstökösmagot. A nagy naptávolság miatt a mag felszíni hőmérséklete nagyon alacsony, így hőmérsékleti sugárzása a milliméter alatti hullámhossztartományban figyelhető meg az ALMA-val.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
