Egy hét tudomány 2023/29.

  • Narancs
  • 2023. július 19.

Interaktív

Rövid hírek: Nap, Hold, pizza...

NAP A Nap egy hosszú földtörténeti perióduson át képes volt ellensúlyozni a Holdnak a bolygónk forgását fokozatosan lassító hatását – állítja a Science Advances folyóiratban megjelent cikk. Egy nagyjából 2 milliárd évvel ezelőtt kezdődött és 600 millió évvel ezelőtt véget ért időszakban a Nap földi atmoszférára gyakorolt árapályhatása pont ellensúlyozta a Holdnak a Föld forgására gyakorolt fékezőhatását – köszönhetően annak, hogy akkor a légkör jóval melegebb volt, ráadásul az atmoszferikus árapályhullámok természetes rezonanciája (vagy frekvenciája) megfelelt az akkori forgásidőnek. Ebben a csaknem 1,5 milliárd évnyi időszakban a földi nap (azaz egy teljes tengely körüli fordulat) ideje stabilan 19,5 óra lehetett. Amikor a Föld létrejött és a mainál jóval gyorsabban, e rövid forgási idő mellett egy földi nap mindössze kevesebb, mint 10 óráig tartott. Ugyanez ma 60 órát tenne ki, ha nem jön közbe ez a 1,5 milliárd éves intemezzo.

TÚLÉLŐ Egy óriás exobolygó túlélhette, amikor idősödő és ezzel együtt kitáguló csillaga csaknem bekebelezte – erről a University of Hawaii Institute for Astronomy) munkatársainak a Nature-ben megjelent tanulmánya számolt be. A 8 UMi b jelű forró Jupiter-típusú bolygó (más néven Halla) egy lítiumban gazdag vörös óriáscsillag, a Kis Medve csillagképben található Baekdu (8 Ursa Minoris) körül kering 0,46 csillagászati egység távolságra – ez a Föld–Nap-távolság kevesebb, mint fele. Marc Hon kutatócsoportja a hawaii Keck obszervatórium és a Canada–France–Hawaii Telescope (CFHT) adataiban fedezte fel, hogy a Halla annak ellenére létezik, hogy a Baekdu elméletileg már elpusztíthatta volna. Megvizsgálták a Baekdu csillag oszcillációiról a NASA TESS-űrtávcsövével rögzített adatokat, és rájöttek, hogy a magjában héliumot éget, ami annak a jele is lehet, hogy egy korábbi csillagkettős túlélő tagjáról van szó, ami elnyelte a felfúvódása közben anyagot átadó, majd hélium fehér törpévé alakuló párját. A kutatók szerint előbb a bolygó keringési távolságának másfélszeresére fújódhatott fel, és e folyamat során részben be is kebelezte a Hellát. Jelenlegi méretét pedig azután érte el, hogy a párját kannibalizáló csillag megmaradt tagjában szintén elindult a héliumfúzió.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk