Egy hét tudomány 2023/51-52.

  • Narancs
  • 2023. december 19.

Interaktív

Rövid hírek: vakond, ördög, gomba...

ÉBREDÉS A Neander-völgyiektől örökölt DNS-állományunk magyarázatot adhat arra is, miért vannak köztünk „reggeli”, azaz korán kelő emberek: ezek a gének növelhetik a korai kelés hajlamát, ami hasznos azokban a régiókban, ahol kifejezetten rövidek a téli napok. A Genome Biology and Evolution folyóiratban publikált genetikai vizsgálat alapján a tudósok a modern emberek és a Neander-völgyiek DNS-ét elemezve arra jutottak, hogy a cirkadián ritmusuk szabályozásában különböző genetikai változatok vettek részt. A UK Biobank adatbázisában szereplő személyek genetikai, egészségügyi és életmódbeli adatait elemezve kiderült, hogy sokan hordozzák a Neander-völgyi felmenőinkhez is kötődő variánsokat, s e gének következetesen a korai felébredéshez kapcsolódnak. Ugyanakkor több száz különböző (nem csupán Neander-völgyi eredetű) gén és rengeteg környezeti és kulturális hatás is befolyásolja, hogy az emberek mikor alszanak és ébrednek. A korai kelés e megközelítés szerint inkább a gyorsabban futó belső óra jele, az ilyen mechanizmus jobban képes alkalmazkodni a fényviszonyok szezonális változásaihoz.

TŰZIJÁTÉK A szilveszteri tűzijátékok erős, nem kívánt repülési reakciókat váltanak ki a madárközösségekből, állítja a Frontiers in Ecology and the Environment tanulmánya: holland egyetemi kutatók időjárási radarok és szisztematikus madárszámlálás segítségével számszerűsítették, mennyiben különböznek a repülési reakciók élőhelyek és a megfelelő madárközösségek szerint, és meghatározták ennek a kapcsolatnak a távolságfüggőségét. Méréseik szerint átlagosan körülbelül ezerszer annyi madár volt a levegőben szilveszterkor, mint más éjszakákon. A tűzijátékkal kapcsolatos zavarok a távolság növekedésével csökkentek, legerősebben 5 kilométeres körön belül, de a teljes repülési aktivitás tízszeres maradt mintegy 10 kilométeres távolságig. A nagy testű fajok (libák, kacsák és sirályok) közösségei rendre erősebb reakciót mutattak, mint a kis testűeké. Mivel Hollandiában az összes madár 62 százaléka lakott területek 2,5 kilométeres körzetében él, a tűzijátékok a madarakra nézve súlyos következményekkel járnak országszerte.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.