Egy hét tudomány 2023/51-52.

  • Narancs
  • 2023. december 19.

Interaktív

Rövid hírek: vakond, ördög, gomba...

ÉBREDÉS A Neander-völgyiektől örökölt DNS-állományunk magyarázatot adhat arra is, miért vannak köztünk „reggeli”, azaz korán kelő emberek: ezek a gének növelhetik a korai kelés hajlamát, ami hasznos azokban a régiókban, ahol kifejezetten rövidek a téli napok. A Genome Biology and Evolution folyóiratban publikált genetikai vizsgálat alapján a tudósok a modern emberek és a Neander-völgyiek DNS-ét elemezve arra jutottak, hogy a cirkadián ritmusuk szabályozásában különböző genetikai változatok vettek részt. A UK Biobank adatbázisában szereplő személyek genetikai, egészségügyi és életmódbeli adatait elemezve kiderült, hogy sokan hordozzák a Neander-völgyi felmenőinkhez is kötődő variánsokat, s e gének következetesen a korai felébredéshez kapcsolódnak. Ugyanakkor több száz különböző (nem csupán Neander-völgyi eredetű) gén és rengeteg környezeti és kulturális hatás is befolyásolja, hogy az emberek mikor alszanak és ébrednek. A korai kelés e megközelítés szerint inkább a gyorsabban futó belső óra jele, az ilyen mechanizmus jobban képes alkalmazkodni a fényviszonyok szezonális változásaihoz.

TŰZIJÁTÉK A szilveszteri tűzijátékok erős, nem kívánt repülési reakciókat váltanak ki a madárközösségekből, állítja a Frontiers in Ecology and the Environment tanulmánya: holland egyetemi kutatók időjárási radarok és szisztematikus madárszámlálás segítségével számszerűsítették, mennyiben különböznek a repülési reakciók élőhelyek és a megfelelő madárközösségek szerint, és meghatározták ennek a kapcsolatnak a távolságfüggőségét. Méréseik szerint átlagosan körülbelül ezerszer annyi madár volt a levegőben szilveszterkor, mint más éjszakákon. A tűzijátékkal kapcsolatos zavarok a távolság növekedésével csökkentek, legerősebben 5 kilométeres körön belül, de a teljes repülési aktivitás tízszeres maradt mintegy 10 kilométeres távolságig. A nagy testű fajok (libák, kacsák és sirályok) közösségei rendre erősebb reakciót mutattak, mint a kis testűeké. Mivel Hollandiában az összes madár 62 százaléka lakott területek 2,5 kilométeres körzetében él, a tűzijátékok a madarakra nézve súlyos következményekkel járnak országszerte.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.