Egy hét tudomány 2024/3.

  • Narancs
  • 2024. január 17.

Interaktív

Rövid hírek: bolygó, város, nomád...

VÁROS Egy frissen publikált kutatás meggyőző bizonyítékokat talált ősi (i. e. 500 körül lakott) városok maradványainak létezésére az Amazonas esőerdejében, Ecuador keleti részén: ezek több mint egy évezreddel előzték meg az eddig ismert összetett amazóniai társadalmakat. Az Upano-völgy régióban egykoron állott premodern települések létére utaló legkorábbi bizonyítékok az 1970-es években kerültek elő  – ám a lelőhelyek feltárása a közelmúltban gyorsult fel, miután az ecuadori kormány 2015-ben finanszírozta az Upano-völgy LIDAR (azaz földradaros) felmérését. A francia Stéphen Rostain és csapata most tette közzé a LIDAR felmérés eredményeit a Science folyóiratban: a beszámoló szerint a feltárt települések egy 300 négyzetkilométeres régióban találhatók az Upano-folyó völgyében, a tizenöt felfedezett város közül ötöt „nagy településként” jellemezték, a két legnagyobbat Kilamope és Sangay néven írták le. A tipikus építési minta a helyszíneken a dombok tetejének kiásásával és lelapításával kialakított, téglalap alakú platformok köré összpontosult. Körülbelül 6 ezer ilyen platformot fedeztek fel, amelyekre három-hat darabos együttesekben építették az építményeket, amelyek elsősorban lakóépületek lehettek, bár egyesek szertartásos célokat is szolgáltak.

VULKÁN Az izlandi Grindavík település egy részét is felperzselte a január 14-én reggel kezdődött újabb vulkánkitörés – még aznap reggel a városon belül is felszakadt a felszín és izzó láva tört a felszínre, lávaszökőkutak kíséretében. A vulkáni működés másnapra alábbhagyott a város közvetlen környezetében, de a kitörés, bár a láva kiáramlásának intenzitása csökkent, még nem állt le, és a szakemberek szerint bármikor újabb hasadékok nyílhatnak meg. Habár archaikus munkával emelt földgátak megakadályozták, hogy még nagyobb pusztítást végezzen a láva, a közművek sérülése és a jelentős felszínmozgás miatt a házak nagy része lakhatatlanná vált – a már korábban kitelepített lakosságot valószínűleg az izlandi kormány fogja kártalanítani otthonaik elvesztéséért.

DINOSZAURUSZ Újabb dinoszauruszfosszíliák kerültek elő Erdélyben végzett paleontológiai ásatások során: a felfedezésekről a Cretaceous Research folyóiratban számoltak be. Az ELTE őslénytani tanszékének munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport 2019 óta folytat ásatásokat az erdélyi Valiora (Válya) nevű település közelében, az azóta feltárt leletegyüttesük számos, a kréta időszak legvégén élt növényevő gerinces állattól származó csontot tartalmaz – a leggyakoribb dino­szau­ruszmaradványok egy viszonylag kis méretű, többnyire két lábon járó növényevő fajtól származnak, ez az új publikáció fő témáját adó Rhabdodontidae családba tartozik, amely 85–66 millió évvel ezelőtt az akkor létező európai szigetvilágban élt. A kutatók által most begyűjtött részleges csontvázak arra utalnak, hogy ez a dinoszauruszcsalád további ismeretlen fajokat is rejthet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.