Egy hét kultúra 2024/4.

  • Narancs
  • 2024. január 17.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

PISSARRO MARAD Több évtizede tartó jogi vitában hozott újabb fordulatot a kaliforniai fellebbviteli bíróság döntése, miszerint a madridi Museo Nacional Thyssen-Bornemiszának jogában áll megtartani Camille Pissarro Rue Saint-Honoré, dans l’après-midi, effet de pluie (Rue Saint-Honoré, délután, esőhatás) című, annak idején a nácik által elrabolt festményét. A francia impresszionista művész 1897-es alkotását közvetlenül Pissarro műkereskedőjétől vásárolta meg a Cassirer család, Lilly Cassirer Neubauernek azonban 1939-ben meg kellett válnia a képtől, mivel csak így hagyhatta el a náci Németországot. A festmény többször is gazdát cserélt, mielőtt Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza megvásárolta. Rajta keresztül később a spanyol államhoz, illetve az üzletember nevét viselő múzeumba került. Lilly Cassirer Neubauer unokája 2000 óta próbálja visszaszerezni a 30 millió dollárra (több mint 10 milliárd forint) becsült képet, és bár az amerikai bíróság a spanyol jogra hivatkozva – amely szerint hat év megszakítás nélküli birtoklással tulajdonjog szerezhető egy ingóságra – egyhangú ítéletet hozott, a család ismét felülvizsgálatot sürget.

FORGATÓKÖNYV A kikiáltási ár majdnem harmincszorosáért, 22 ezer fontért (közel 10 millió forint) kelt el a Jóbarátok című vígjátéksorozat Londonban forgatott részeinek forgatókönyve egy angliai árverésen. Az értékes relikvia egy meg nem nevezett, online licitáló külföldi vevőnél talált gazdára, de a Hanson Ross aukciósház beszámolója szerint nagy volt a verseny: összesen 219 előzetes ajánlat érkezett a világ minden tájáról. A rendkívüli érdeklődést kiváltó forgatókönyvet 1998-ban, néhány héttel a sorozat negyedik évadát lezáró dupla epizód felvételei után találta meg a wembley-i Fountain Studios egyik alkalmazottja, akinek a forgatási helyszín kitakarítása volt a feladata. A most 60 éves londoni nő azóta teljesen megfeledkezett a megőrzött példányról, egy költözésre készülődve azonban nemrég ismét a kezébe került. A Sky Newsnak nyilatkozva elmondta, bár személy szerint sosem volt oda a sorozat amerikai humoráért, szerette volna, ha a forgatókönyv egy igazi Jóbarátok-rajongóhoz kerülne.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.