BIOKOMPUTER Apró biológiai számítógépként működhetnek azok a génmódosított baktériumok, amelyeket az indiai Kolkatában található Saha nukleáris fizikai intézetben hoztak létre a tudósok. A „baktoneuronok” képesek különféle problémák megoldására, például az 1 és 9 közötti prímszámok felismerésére, a magánhangzók azonosítására, vagy akár arra is, hogy megállapítsák, hány szeletre vágható egy pizza egyenes vonalakkal. A biológiai számítógépek a méret- és költséghatékonyság szempontjából akár a hagyományos számítógépes csipeket is felülmúlhatják. A baktoneuronokat Escherichia coliból módosították úgy, hogy összehangoltan, afféle legószerű moduláris rendszerben működjenek együtt különböző feladatok elvégzésére. A kutatók úgy alakították ki ezeket a baktériumokat, hogy 12 különböző feladatot tudjanak elvégezni, azokat bizonyos konfigurációk szerint csoportosítva. A hagyományos számítógépek a nullák és egyesek alapján dolgozzák fel az információt alacsony és magas feszültségek formájában – ezzel szemben a baktoneuronok kémiai anyagokat használnak az információfeldolgozáshoz.
LÁVA Különböző mélységekben található magmatározókból származik a múlt év végén az izlandi Reykjanes-félszigeten kezdődött Sundhnúkur-kitöréssorozat során a felszínre kerülő láva – állítják az izlandi egyetem kutatói, akik a Science folyóiratban publikálták a félszigeten tavaly október óta zajló vulkáni krízishelyzetre vonatkozó megfigyeléseiket és következtetéseiket. A kutatócsoport (amelynek egyik vezetője a magyar származású Bali Enikő) minden eddiginél több mintát vett a felszínre tóduló lávából. Az elemzés feltárta, hogy a láva kémiai összetétele jelentősen változott, ami arra utal, hogy valóban több, különböző tározóból származott, körülbelül öt kilométeres mélységben a Svartsengi vulkáni mező alatt.
HURRIKÁN Az idei atlanti hurrikánszezon eddigi legpusztítóbb, legtöbb áldozatot követelő és legnagyobb kárt okozó hurrikánja sújtotta az Egyesült Államok délkeleti részét szeptember utolsó napjaiban. A trópusi ciklon, amely később a Helene nevet kapta az amerikai hurrikánkutató központtól, a Karib-tenger nyugati medencéjében alakult ki még szeptember 24-én egy trópusi viharrendszerből, és rohamosan erősödni kezdett, miközben rendkívül gyorsan mozgott a Mexikói-öböl még mindig rendkívül meleg vizei felett. Végül szeptember 27-én kora hajnalban ért partot Florida Big Bend régiójában, az Apalachee-öbölnél: az erős négyes intenzitást elérő Helene-nél még soha egyetlen a szárazföldre lépő hurrikán sem volt erősebb Florida eme részén. Habár a hatalmas (220 kilométer per órás átlagsebességű) szél, a sok helyen háromméteres vihardagály és az óriási mennyiségű csapadék a floridai partvidéken is komoly károkkal járt, a legnagyobb pusztítást a parttól már jelentősen eltávolodva, az ország belsejében okozta. Az immár extratropikussá vált viharrendszerből hatalmas mennyiségű csapadék hullott ki, a viharos zivatarrendszerek és a nyomukban kialakuló tornádók is súlyos rombolást okoztak az anyagi javakban, és számos emberéletet követeltek. Szeptember 30-i adatok szerint legalább 121 halálos áldozata volt Helene-nek, miközben százakat tartanak számon eltűntként – az anyagi kár pedig meghaladhatja a 27 milliárd dollárt.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
