Egy hét kultúra 2024/40.

  • Narancs
  • 2024. október 2.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

PORCELÁN Az olasz rendőrség letartóztatott egy 57 éves cseh állampolgárságú férfit, aki a bolognai Palazzo Fava szeptember 20-i kiállításmegnyitóján összetörte Aj Vej-vej Porcelain Cube című alkotását. A kínai képzőművész Instagram-oldalán osztotta meg a múzeum biztonsági kamerájának felvételét, amelyen az látható, ahogy a férfi feldönti a szobrot, majd egy törött porcelándarabot a feje fölé emel. „Az indítékoktól függetlenül úgy gondolom, egy kiállított műalkotás megsemmisítése elfogadhatatlan” – fogalmazott az alkotó az esettel kapcsolatban, aki a rongálás idején egyébként a kiállítótér egyik szomszédos helyiségében tartózkodott. A tárlat kurátora a Reutersnek nyilatkozva arról beszélt, ismeri az elkövetőt, aki korábban Firenzében zavart meg kiállításokat. Az elpusztított mű maradványait letakarták, majd elszállították, a múzeum közleménye szerint pedig egy életnagyságú nyomattal helyettesítik majd. 

RANDEVÚ Munkácsy Mihály egyik nagy méretű olajfestménye is szerepel a Virág Judit Galéria október 15-i, a Budapest Kongresszusi Központban sorra kerülő őszi aukcióján. A Randevú az ablaknál című kép az 1880-as évek végén született Franciaországban. 1906 előtt a festő barátja és ügynöke, Charles Sedelmeyer gyűjteményének darabja volt, 1914 után pedig feltehe­tően egy magyar műgyűjteménybe került. A sokszorosan kiállított és reprodukált kép kikiáltási ára 40 millió forint. A galéria közleménye szerint Munkácsy egy-egy művének megjelenése a piacon mindig nagy izgalmat kelt a műgyűjtők és a műkedvelők körében, a hamarosan kalapács alá kerülő olajkép pedig az életmű egyik tipikus és igen látványos darabja. Az aukciós anyagot – benne a Munkácsy-képpel – október 4. és 14. között a nagyközönség is láthatja a galériában.

HITELESÍTÉS Sandro Botticelli egy korábban ismeretlen festményét azonosították be a franciaországi Champigny-en-Beauce városában található Saint Félix templomban. A festményről, amely Szűz Máriát a kis Jézussal és a fiatal Keresztelő Jánossal ábrázolja, sokáig úgy gondolták, hogy egy 1490 körül készült Botticelli-remekmű 19. századi másolata. A kép tavalyi restaurálása során azonban a francia kutatók mikro-mintavételes vizsgálatok és röntgenanalízis alapján arra jutottak, hogy a mű valójában 1510 körülre datálható. A szakértők szerint tehát mégsem másolatról, hanem egy Botticelli műtermében készült képről van szó, amelyen többen is dolgozhattak. Azt azonban nehéz megállapítani, hogy az 1510 májusában elhunyt reneszánsz mester pontosan milyen módon járult hozzá a munkához. Az újonnan hitelesített kép október 19. és január 19. között együtt lesz kiállítva a chambord-i kastélyban az ez idáig mintaként számon tartott Botticelli-festmény mellett, amely a firenzei Uffizi Képtárból érkezik Franciaországba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.