Egy hét tudomány 2024/41.

  • Narancs
  • 2024. október 9.

Interaktív

Rövid hírek: Orvosi Nobel, fúzió, Mars + gekkók és mikrobák

ORVOSI NOBEL Két amerikai kutatónak, Victor Ambros fejlődés­biológusnak és Gary Ruvkun molekuláris biológusnak ítélték oda a 2024-es orvosi-élettani Nobel-díjat és a vele járó 11 millió svéd koronát, mégpedig a mikroRNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért – jelentették be október 7-én a Svéd Királyi Akadémián, Stockholmban. A két amerikai díjazott kutatásai során fedezte fel a mikroRNS-eket, vagyis a ribonukleinsav-molekulák egy teljesen új, addig nem ismert típusát, amelyekről kiderült, hogy esszenciális szerepet játszanak a génszabályozásban. E felfedezés egyúttal a génszabályozás egy teljesen új mechanizmusára is fényt derített: azóta kiderült, hogy az emberi genom több mint ezer mikroRNS-t kódol: ezek már sok száz millió éve szabályozzák az élőlények génjeinek működését. Ha hiba csúszik a mikroRNS-ek működésébe, az a legkülönfélébb károsodásokat okozhatja a sejtek felépülésében és funkciójában, ami szerepet játszhat például a rák, illetve számos genetikai betegség kialakulásában.

FÚZIÓ Rekordot állított fel a JT-60SA szupravezető tokamak, amelyet japán–európai együttműködésben építettek meg a japán Ibaraki prefektúrában található Naka városában: a fúziós energiatermelés kutatása során még soha nem állítottak elő ekkora térfogatú (160 köbméternyi) plazmát efféle berendezésekben. A JT-60SA projekt a japán kvantumtudományi és technológiai intézet (QST) és az európai Fusion for Energy közötti együttműködésnek a része – a projekt célja a fúziós energia kutatásának előmozdítása. Ez a tokamak egyébként a legnagyobb ilyen típusú eszköz, amely az ITER projekt technológiai támogatására készült. A plazma 2023. októberi sikeres létrehozása után a projekt következő lépése a plazmavezérlés optimalizálása volt olyan szupravezető tekercsek segítségével, amelyeket mínusz 269 Celsius-fokra hűtenek, hogy a plazmát 100 millió Celsius-fokos hőmérsékleten tartsák. A 160 köbméteres plazmatérfogat meghaladja a korábbi, 100 köbméteres rekordot, ráadásul az eredmény több – például plazmaszabályozási – szempontból hasznos lehet a nagyobb berendezések, az ITER és a DEMO reaktorok számára is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.