Egy hét tudomány 2024/41.

  • Narancs
  • 2024. október 9.

Interaktív

Rövid hírek: Orvosi Nobel, fúzió, Mars + gekkók és mikrobák

ORVOSI NOBEL Két amerikai kutatónak, Victor Ambros fejlődés­biológusnak és Gary Ruvkun molekuláris biológusnak ítélték oda a 2024-es orvosi-élettani Nobel-díjat és a vele járó 11 millió svéd koronát, mégpedig a mikroRNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért – jelentették be október 7-én a Svéd Királyi Akadémián, Stockholmban. A két amerikai díjazott kutatásai során fedezte fel a mikroRNS-eket, vagyis a ribonukleinsav-molekulák egy teljesen új, addig nem ismert típusát, amelyekről kiderült, hogy esszenciális szerepet játszanak a génszabályozásban. E felfedezés egyúttal a génszabályozás egy teljesen új mechanizmusára is fényt derített: azóta kiderült, hogy az emberi genom több mint ezer mikroRNS-t kódol: ezek már sok száz millió éve szabályozzák az élőlények génjeinek működését. Ha hiba csúszik a mikroRNS-ek működésébe, az a legkülönfélébb károsodásokat okozhatja a sejtek felépülésében és funkciójában, ami szerepet játszhat például a rák, illetve számos genetikai betegség kialakulásában.

FÚZIÓ Rekordot állított fel a JT-60SA szupravezető tokamak, amelyet japán–európai együttműködésben építettek meg a japán Ibaraki prefektúrában található Naka városában: a fúziós energiatermelés kutatása során még soha nem állítottak elő ekkora térfogatú (160 köbméternyi) plazmát efféle berendezésekben. A JT-60SA projekt a japán kvantumtudományi és technológiai intézet (QST) és az európai Fusion for Energy közötti együttműködésnek a része – a projekt célja a fúziós energia kutatásának előmozdítása. Ez a tokamak egyébként a legnagyobb ilyen típusú eszköz, amely az ITER projekt technológiai támogatására készült. A plazma 2023. októberi sikeres létrehozása után a projekt következő lépése a plazmavezérlés optimalizálása volt olyan szupravezető tekercsek segítségével, amelyeket mínusz 269 Celsius-fokra hűtenek, hogy a plazmát 100 millió Celsius-fokos hőmérsékleten tartsák. A 160 köbméteres plazmatérfogat meghaladja a korábbi, 100 köbméteres rekordot, ráadásul az eredmény több – például plazmaszabályozási – szempontból hasznos lehet a nagyobb berendezések, az ITER és a DEMO reaktorok számára is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.