Egy hét tudomány 2024/41.

  • Narancs
  • 2024. október 9.

Interaktív

Rövid hírek: Orvosi Nobel, fúzió, Mars + gekkók és mikrobák

ORVOSI NOBEL Két amerikai kutatónak, Victor Ambros fejlődés­biológusnak és Gary Ruvkun molekuláris biológusnak ítélték oda a 2024-es orvosi-élettani Nobel-díjat és a vele járó 11 millió svéd koronát, mégpedig a mikroRNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért – jelentették be október 7-én a Svéd Királyi Akadémián, Stockholmban. A két amerikai díjazott kutatásai során fedezte fel a mikroRNS-eket, vagyis a ribonukleinsav-molekulák egy teljesen új, addig nem ismert típusát, amelyekről kiderült, hogy esszenciális szerepet játszanak a génszabályozásban. E felfedezés egyúttal a génszabályozás egy teljesen új mechanizmusára is fényt derített: azóta kiderült, hogy az emberi genom több mint ezer mikroRNS-t kódol: ezek már sok száz millió éve szabályozzák az élőlények génjeinek működését. Ha hiba csúszik a mikroRNS-ek működésébe, az a legkülönfélébb károsodásokat okozhatja a sejtek felépülésében és funkciójában, ami szerepet játszhat például a rák, illetve számos genetikai betegség kialakulásában.

FÚZIÓ Rekordot állított fel a JT-60SA szupravezető tokamak, amelyet japán–európai együttműködésben építettek meg a japán Ibaraki prefektúrában található Naka városában: a fúziós energiatermelés kutatása során még soha nem állítottak elő ekkora térfogatú (160 köbméternyi) plazmát efféle berendezésekben. A JT-60SA projekt a japán kvantumtudományi és technológiai intézet (QST) és az európai Fusion for Energy közötti együttműködésnek a része – a projekt célja a fúziós energia kutatásának előmozdítása. Ez a tokamak egyébként a legnagyobb ilyen típusú eszköz, amely az ITER projekt technológiai támogatására készült. A plazma 2023. októberi sikeres létrehozása után a projekt következő lépése a plazmavezérlés optimalizálása volt olyan szupravezető tekercsek segítségével, amelyeket mínusz 269 Celsius-fokra hűtenek, hogy a plazmát 100 millió Celsius-fokos hőmérsékleten tartsák. A 160 köbméteres plazmatérfogat meghaladja a korábbi, 100 köbméteres rekordot, ráadásul az eredmény több – például plazmaszabályozási – szempontból hasznos lehet a nagyobb berendezések, az ITER és a DEMO reaktorok számára is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.