KOGNITÍV A szervezet alacsony kalcium- és magnéziumszintje összefüggésbe hozható a gyengébb kognitív teljesítménnyel – állítja egy friss kutatás, amelyről a Nutrients folyóiratban jelent meg beszámoló. A kutatók a kognitív teljesítmény, valamint a vér magnézium- és kalciumszintje közötti összefüggést vizsgálták – abból indultak ki, hogy bár a kognitív hanyatlás az öregedés normális velejárója, de nem mindenkinél ugyanolyan mértékben megy végbe. Ahogy öregszünk, a gondolkodási képességek lassú romlása gyakori, ez azonban nem elkerülhetetlen, és nem is vezet feltétlenül demenciához. A kutatók vizsgálódásaik során direktebb megközelítést alkalmaztak: közvetlenül mérték a vér kalcium- és magnéziumszintjét – ez az önbevalláson alapuló felmérésekhez képest sokkal megbízhatóbb módszernek bizonyult. Vizsgálódásaik nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a mikrotápanyagoknak a vérből kimutatható alacsonyabb szintje a 60 év felettiek esetében egyértelműen kapcsolatba hozható a gyengébb kognitív teljesítménnyel, amit a tesztek is igazoltak. Ezen felül, korábbi kutatásokkal egyetértésben, azt találták, hogy az életkor, a testtömegindex (BMI) és a krónikus szívelégtelenség mind összefügg a gondolkodási képességek változásával.
VIKING Egészen más skandináv populációk népesítették be a Feröer-szigeteket, mint Izlandot, ráadásul a két benépesülési esemény kezdete között valószínűleg sok évszázadnyi idő is eltelt – állapította meg egy friss, genetikai alapú vizsgálat, amelyről a Frontiers in Genetics számolt be. A kutatók elemzéseik alapján igazolták azt a hipotézist, hogy nem is az i. sz. 800 körül érkező vikingek voltak az első megtelepülők a Feröer-szigeteken – az első hullámra valamikor az i. sz. 50 és 300 között kerülhetett sor –, elképzelhető, hogy kelták érkeztek a nem túl távoli Brit-szigetekről. Árpamagmaradványok és tőzeglápok analízise alapján két, a vikingeket megelőző letelepedési hullámot is azonosítottak – a második 500 és 700 között történhetett. A vikingek a genetikai vizsgálatok szerint a Skandináv-félsziget különböző részeiről érkezhettek, és nem mutatnak genetikai rokonságot az Izlandra érkező vikingekkel. Mi több, a kutatók azt is kiderítették, hogy megtelepedésük után már nem keveredett egymással az izlandi és a feröeri lakosság.
ÍRÁS Az eddigi legidősebb, 4400 éves alfabetikus írásnyomot fedezték fel régészek a nyugat-szíriai Tell Umm-el Marra lelőhelyen – az írást ujjnyi nagyságú agyaghengerbe karcolták: a felfedezésről a Johns Hopkins University archeológus professzora, Glenn Schwartz számolt be. A közepes méretű egykori település környékén kora bronzkori sírokat tártak fel: az egyik legjobban megőrződött sírboltban 6 csontvázat azonosítottak, mellettük arany és ezüst ékszerekkel, továbbá épen maradt cserépedényeket. Ezek mellett találták meg a régészek a négy, részlegesen kiégetett agyaghengert, rajtuk az egyértelműen alfabetikus írásként azonosítható (de még megfejtetlen) jelekkel. Mivel az ujjnyi agyaghengerek perforáltak, a kutatók nem zárják ki, hogy annak idején zsinórral valami nagyobb tárgyhoz voltak rögzítetve, afféle címkeként.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
