„A jó verziót egy rossz követi, ez jellemzi a Windowsok történetét” – írta nemrég a The Verge technológiai portál. Van ebben igazság, elég csak a 2001-ben megjelent Windows XP-re gondolni, majd az azt követő 2007-es Vistára, amely mindössze két évig húzta, de 2009-ben már meg is jelent a Windows 7. Annyi történt, hogy a Microsoft megpróbált valami nagy újítást eszközölni, ám rendre elbukott, a felhasználók maradtak a bevált formuláknál, a cég pedig a soron következő operációs rendszerével próbálta menteni a menthetőt – általában sikerrel. Így volt ez a Windows 8 esetében is. Akkor egyebek mellett az lett volna a nagy dobás a Windows 7-hez képest, hogy közelítsenek egymáshoz a hagyományos gépek és az „okos” eszközök, de csupán annyit tettek, hogy a kezelőfelület ún. csempékre épült, és eltűnt a legendás, 1995 óta létező Start menü.
A kísérlet nem sikerült, a felhasználók csalódottak voltak, és hiába lett a harmadik legelterjedtebb operációs rendszer a Windows 8
a tavalyi adatok szerint, ez nem jelent sokat, ugyanis ez a bronz mindössze 13 százalékos piaci részesedést jelent, miközben az eggyel korábbi verzió a maga idejében 50 százalék fölött futott.
Az eddigi papírforma szerint tehát a július 29-én megjelent Windows 10-nek kellene robbantani, talán ezért is döntöttek úgy, hogy legyen ez a Microsoft első ingyenes operációs rendszere. Persze ettől még nem fog kitörni a forradalom, hiszen a Linuxért soha nem kellett fizetni, az Apple-nél meg 2013 óta. Igaz, ott valószínűleg könnyebben mondtak le az újabb operációs rendszerek eladása után bezsebelt bevételről, mivel a hardvert is maguk gyártják. És különben is, egy Mac átlagos eladási ára 1300 dollár, a konkurenseké meg 600, ezért sem különösebben izgatta őket a felhasználónkénti 15 dolláros haszon, amihez az újabb operációs rendszerek megjelenése után jutottak. Ellenben a Microsoft nem gyárt számítógépet, a szoftverekből él. Akkor merre tovább?
Ökoszisztéma
Nos, Satya Nadella, a cég vezérigazgatója is felismerte, hogy a jövő nem az operációs rendszerekben van, azokra csupán egyszerű frissítésként kell tekinteni. Ez rendben is van, de Tony Prophet, a Microsoft marketingigazgatója már olyat szólt, hogy a név jelzésértékű, valami nagyot hivatott kifejezni, szerinte a Windows 10 elnevezés olyan jelentős ugrás, hogy egyben az utolsó is, mivel ettől kezdve csak és kizárólag kisebb-nagyobb frissítések lesznek. Kétségtelen, hogy a beszédes nevű marketinges (Prophet=próféta) minden bizonnyal jelentős eredményt érne el a nagyotmondási olimpián (nem beszélve számmisztikai vonatkozásokról), ám mindenképp őt igazolják a Microsoft legutóbbi negyedéves jelentései. Ezekből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a jövő a felhőszolgáltatásoké, mert immár ezek – mint például a OneDrive vagy az Office 365 – teszik ki a bevételeik negyedét. És hogy mit tud egy ilyen felhő? Havi pár dollárért több száz gigabájtnyi online tárhelyet, vagy éppen teljes hozzáférést ilyen-olyan irodai alkalmazásokhoz. Hol vannak már azok az idők, hogy CD-n vittük egymáshoz az Office telepítőcsomagját? Ma már egyértelmű, hogy az a cég célja, hogy megismertesse (beetesse) ezeket a szolgáltatásokat a felhasználókkal, mert úgy gondolják, hogy később hajlandóak lesznek fizetni értük. Nos, hát ezért az ingyenes operációs rendszer.
Ennek ellenére bátor vállalkozás, hogy a Microsoft felad egy jelentős piacot egy jelentősebbnek tűnőért. Sőt még azt is hajlandó volt bevállalni a Microsoft, hogy azoknak is ingyenes a váltás a Windows 10-re, akik korábban illegális szoftvert használtak. Noha kérdéses, hányan élnek majd a lehetőséggel (illetve lesznek-e ennek következményei), ebből is kitetszik, hogy valóban mindenkihez el akarják juttatni a legújabb operációs rendszert. És egyelőre működik a dolog. Az első napon már 14 millióan váltottak (a Windows 8-nak négy nap kellett a 4 milliós példányszám eléréséhez), ami a Windows Central szerint a második nap már 67 millióra ugrott. A hivatalos közlés szerint három év alatt egymilliárd emberhez szeretnék eljuttatni a rendszert, ehhez azonban szükség van valami „még nagyobb” dobásra. Nos, ez volna a különféle eszközök (számítógép, tablet, telefon) közötti egység, az úgynevezett ökoszisztéma.
Noha az Apple és a Google is ebben utazik, most – kivételesen – a Microsoft jár elöl. Már a Windows 8 is azon alapult, hogy megteremtsen egyfajta kooperációt az eszközök között, ám ez a mostani verzió próbálja valóban felhasználóbaráttá tenni. Univerzális alkalmazásokat fejlesztettek, így a felhasználói élmény azonos, teljesen mindegy, milyen eszközt használunk, a lényeg, hogy Windows 10-et futtasson. Vagyis ha pl. jegyzetelünk valamit a szintén a Microsoft által gyártott Xbox One-on, akkor az rögtön megjelenik a gépünkön vagy az okostelefonunkon is. És ha a felhasználó azt látja, mennyire gördülékeny minden, akkor hajlandó is lesz pénzt áldozni a szolgáltatásokért.
John Naughton azt írja a The Guardianben, hogy a Microsoft ugyan nem trendi, de nem szabad leírni. Az biztos, hogy a nem túl népszerű Steve Ballmer távozása után Nadella, az új vezérigazgató minden igyekezetével azon van, hogy felrázza a már-már cikinek tűnő céget. Hogy ehhez ingyen kell adni az operációs rendszert? Ott egye a fene. A felhasználók ezért biztosan nem fogják húzni a szájukat.
