Itt a Windows 10

Együtt a család

  • Gera Márton
  • 2015. szeptember 13.

Interaktív

Hiába jelent meg július végén a Windows 10, a Microsoft számára csak most kezdődik a munka: a lehető legtöbb eszközre el akarja juttatni az új operációs rendszert.

„A jó verziót egy rossz követi, ez  jellemzi a Windowsok történetét” – írta nemrég a The Verge technológiai portál. Van ebben igazság, elég csak a 2001-ben megjelent Windows XP-re gondolni, majd az azt követő 2007-es Vistára, amely mindössze két évig húzta, de 2009-ben már meg is jelent a Windows 7. Annyi történt, hogy a Microsoft megpróbált valami nagy újítást eszközölni, ám rendre elbukott, a felhasználók maradtak a bevált formuláknál, a cég pedig a soron következő operációs rendszerével próbálta menteni a menthetőt – általában sikerrel. Így volt ez a Windows 8 esetében is. Akkor egyebek mellett az lett volna a nagy dobás a Windows 7-hez képest, hogy közelítsenek egymáshoz a hagyományos gépek és az „okos” eszközök, de csupán annyit tettek, hogy a kezelőfelület ún. csempékre épült, és eltűnt a legendás, 1995 óta létező Start menü.

A kísérlet nem sikerült, a felhasználók csalódottak voltak, és hiába lett a harmadik legelterjedtebb operációs rendszer a Windows 8
a tavalyi adatok szerint, ez nem jelent sokat, ugyanis ez a bronz mindössze 13 százalékos piaci részesedést jelent, miközben az eggyel korábbi verzió a maga idejében 50 százalék fölött futott.

Az eddigi papírforma szerint tehát a július 29-én megjelent Windows 10-nek kellene robbantani, talán ezért is döntöttek úgy, hogy legyen ez a Microsoft első ingyenes operációs rendszere. Persze ettől még nem fog kitörni a forradalom, hiszen a Linuxért soha nem kellett fizetni, az Apple-nél meg 2013 óta. Igaz, ott valószínűleg könnyebben mondtak le az újabb operációs rendszerek eladása után bezsebelt bevételről, mivel a hardvert is maguk gyártják. És különben is, egy Mac átlagos eladási ára 1300 dollár, a konkurenseké meg 600, ezért sem különösebben izgatta őket a felhasználónkénti 15 dolláros haszon, amihez az újabb operációs rendszerek megjelenése után jutottak. Ellenben a Microsoft nem gyárt számítógépet, a szoftverekből él. Akkor merre tovább?

 

Ökoszisztéma

Nos, Satya Nadella, a cég vezérigazgatója is felismerte, hogy a jövő nem az operációs rendszerekben van, azokra csupán egyszerű frissítésként kell tekinteni. Ez rendben is van, de Tony Prophet, a Microsoft marketingigazgatója már olyat szólt, hogy a név jelzésértékű, valami nagyot hivatott kifejezni, szerinte a Windows 10 elnevezés olyan jelentős ugrás, hogy egyben az utolsó is, mivel ettől kezdve csak és kizárólag kisebb-nagyobb frissítések lesznek. Kétségtelen, hogy a beszédes nevű marketinges (Prophet=próféta) minden bizonnyal jelentős eredményt érne el a nagyotmondási olimpián (nem beszélve számmisztikai vonatkozásokról), ám mindenképp őt igazolják a Microsoft legutóbbi negyedéves jelentései. Ezekből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a jövő a felhőszolgáltatásoké, mert immár ezek – mint például a OneDrive vagy az Office 365 – teszik ki a bevételeik negyedét. És hogy mit tud egy ilyen felhő? Havi pár dollárért több száz gigabájtnyi online tárhelyet, vagy éppen teljes hozzáférést ilyen-olyan irodai alkalmazásokhoz. Hol vannak már azok az idők, hogy CD-n vittük egymáshoz az Office telepítőcsomagját? Ma már egyértelmű, hogy az a cég célja, hogy megismertesse (beetesse) ezeket a szolgáltatásokat a felhasználókkal, mert úgy gondolják, hogy később hajlandóak lesznek fizetni értük. Nos, hát ezért az ingyenes operációs rendszer.

Ennek ellenére bátor vállalkozás, hogy a Microsoft felad egy jelentős piacot egy jelentősebbnek tűnőért. Sőt még azt is hajlandó volt bevállalni a Microsoft, hogy azoknak is ingyenes a váltás a Windows 10-re, akik korábban illegális szoftvert használtak. Noha kérdéses, hányan élnek majd a lehetőséggel (illetve lesznek-e ennek következményei), ebből is kitetszik, hogy valóban mindenkihez el akarják juttatni a legújabb operációs rendszert. És egyelőre működik a dolog. Az első napon már 14 millióan váltottak (a Windows 8-nak négy nap kellett a 4 milliós példányszám eléréséhez), ami a Windows Central szerint a második nap már 67 millióra ugrott. A hivatalos közlés szerint három év alatt egymilliárd emberhez szeretnék eljuttatni a rendszert, ehhez azonban szükség van valami „még nagyobb” dobásra. Nos, ez volna a különféle eszközök (számítógép, tablet, telefon) közötti egység, az úgynevezett ökoszisztéma.

Noha az Apple és a Google is ebben utazik, most – kivételesen – a Microsoft jár elöl. Már a Windows 8 is azon alapult, hogy megteremtsen egyfajta kooperációt az eszközök között, ám ez a mostani verzió próbálja valóban felhasználóbaráttá tenni. Univerzális alkalmazásokat fejlesztettek, így a felhasználói élmény azonos, teljesen mindegy, milyen eszközt használunk, a lényeg, hogy Windows 10-et futtasson. Vagyis ha pl. jegyzetelünk valamit a szintén a Microsoft által gyártott Xbox One-on, akkor az rögtön megjelenik a gépünkön vagy az okostelefonunkon is. És ha a felhasználó azt látja, mennyire gördülékeny minden, akkor hajlandó is lesz pénzt áldozni a szolgáltatásokért.

John Naughton azt írja a The Guardianben, hogy a Microsoft ugyan nem trendi, de nem szabad  leírni. Az biztos, hogy a nem túl népszerű Steve Ballmer távozása után Nadella, az új vezérigazgató minden igyekezetével azon van, hogy felrázza a már-már cikinek tűnő céget. Hogy ehhez ingyen kell adni az operációs rendszert? Ott egye a fene. A felhasználók ezért biztosan nem fogják húzni a szájukat.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.