Rádió

A félegyházi helyzet

Valaki mondja meg

Interaktív

Ha mindig is kíváncsi volt rá, hogy milyen az élet a Kiskunságban, ha szeretett volna képben lenni Félegyháza vagy Majsa ügyes-bajos dolgaival, van egy jó hírünk: a Sirius Rádión futó Valaki mondja meg című műsornak van online archívuma, így már az is hozzáférhet az információs magazinhoz, aki valamilyen szerencsétlen oknál fogva nem a környéken lakik.

Hogy a kiskunságiak miért épp a Szíriuszról nevezték el rádiójukat, inkább ne bolygassuk, végül is a Petőfi rádió név már foglalt volt. Az mindenesetre dicséretes, hogy fenn tudnak tartani egy valódi, változatos műsorrenddel bíró, egyszerre szórakoztató és közszolgálati csatornát, ami, úgy tűnik, viszonylag jól kiszolgálja a lakosság igényeit. És minden ironizálás nélkül: az is komoly dolog, hogy valóban bepillanthatunk általa a helyi élet mikrokozmoszába. Régebben az állami rádiónak voltak jól működő vidéki stúdiói, de ezeket egy ideje leépítették, a dolgozókat elküldték, a felszerelést eladták. Mintha nem lett volna már amúgy is eléggé magába forduló és a másutt élőkkel még országhatárokon belül is szolidaritást vállalni képtelen a magyar társadalom. A vidéki stúdiók eltűnése nemcsak azt jelentette – és hatásában jelenti ma is –, hogy néhány ember elveszítette az állását, hanem hogy ennyivel is kisebb lett az ország. Hiszen egy társadalom nagyságát vagy kicsiségét (kicsinyességét) a valódi méreténél mintha sokkal erőteljesebben meghatározná az, hogy milyen az önismerete. Ezt a súlyt nyilván nem akarnánk most nagy hirtelen a Sirius Rádió stábjának a nyakába akasztani, de tény, hogy a helyi viszonyok megismertetésében a Valaki mondja meg adásainak feltöltögetésével (amihez egyébként a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap nyújt nekik segítséget) megcselekszik, amit megkövetel a kistérség.

Az már más kérdés, hogy egy-egy adás végül mennyire sikerül izgalmasra. Hürkecz Annamária műsorvezető és szigorú névtelenségbe burkolózó kollégái mindig az aktualitásokra koncentrálnak, de nem mindig vannak aktualitások. Néha mintha túl hosszan értekeznének egy-egy buszmegálló vagy járdasziget áthelyezéséről, és az interjúk tempója is hagy olykor kívánnivalót maga után, de ez legyen a legnagyobb baj. A legutóbbi adás mindenesetre elég sűrűre sikerült, és rögtön a környék egyik feszültséggócát villantotta fel: a százhatvanhat éve eltűnt/elhunyt Petőfi Sándor alakja ugyanis számos vitát generált már Kiskőrös és Kiskunfélegyháza között. Azaz nem is annyira a költő alakja (mely, mint a riportból is kiderül, minden vita fölött áll természetesen), hanem a születési helye. Az emlékünnepségen felszólaló dr. Tarjányi József, a félegyházi Petőfi Emlékbizottság elnöke mindenesetre lándzsát tört a költő félegyházisága mellett. Aztán irgalmatlanul felsorolta, hogy a városban mi viselte a múltban, mi viseli a jelenben, és mi fogja majd a jövőben a költő nevét viselni. Sok minden, ennyit elárulhatunk.

A Valaki mondja meg leggyakrabban három, műfajilag nem túl változatos blokkból áll. Egy-egy helyszíni felvétel váltakozik egy-egy interjúval. Riport, oknyomozás és egyéb színes-szagos luxuszsáner nem nagyon fér bele – valószínűleg sem szakmailag, sem infrastrukturálisan –, de ezek nélkül is tűrhető a végeredmény. Ami viszont rejtély, az az egyes adásrészeket összekötő zenei betét. Mivel a műsor készítői közül Hürkeczen kívül más nevére nem derül fény, azt sem tudhatjuk, hogy a zeneszámok kiválogatásáért ki a felelős. De az biztos, hogy vagy egészen csípős a humora, vagy abszolút nincs érzéke ahhoz, amit csinál. Az még oké, hogy a Petőfi-versek generációk közötti továbbadására biztató, elcsukló hangú Tarjányit Craig David Hot Stuffjával keveri le, az viszont már eléggé pengeélen táncol, amikor a távozófélben lévő Talapka István plébános monológja végére („nem mindenki vallásos Félegyházán, vannak kicsit keresztények, néha keresztények, alig keresztények, minek keresztények és szükségkeresztények is”) Shaggy 2009-es twerkhimnuszával, a Wild 2Nite-tal teszi ki a pontot.

Az adás utolsó harmada a sport, a nyári felkészülés és az őszinteség jegyében telik. És megint csak nincs abban irónia, amikor azt mondjuk, hogy tök rendben van, amikor a helyi, megye 1-es focicsapat edzője azt mondja: „a szezon jövő héten kezdődik, ha jól emlékszem, a Kiskunmajsa ellen”. Végül is az elmúlt három bajnokságot simán nyerték, minek túlgörcsölni a dolgot.

Sirius Rádió, augusztus 6.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.