Rádió

A félegyházi helyzet

Valaki mondja meg

Interaktív

Ha mindig is kíváncsi volt rá, hogy milyen az élet a Kiskunságban, ha szeretett volna képben lenni Félegyháza vagy Majsa ügyes-bajos dolgaival, van egy jó hírünk: a Sirius Rádión futó Valaki mondja meg című műsornak van online archívuma, így már az is hozzáférhet az információs magazinhoz, aki valamilyen szerencsétlen oknál fogva nem a környéken lakik.

Hogy a kiskunságiak miért épp a Szíriuszról nevezték el rádiójukat, inkább ne bolygassuk, végül is a Petőfi rádió név már foglalt volt. Az mindenesetre dicséretes, hogy fenn tudnak tartani egy valódi, változatos műsorrenddel bíró, egyszerre szórakoztató és közszolgálati csatornát, ami, úgy tűnik, viszonylag jól kiszolgálja a lakosság igényeit. És minden ironizálás nélkül: az is komoly dolog, hogy valóban bepillanthatunk általa a helyi élet mikrokozmoszába. Régebben az állami rádiónak voltak jól működő vidéki stúdiói, de ezeket egy ideje leépítették, a dolgozókat elküldték, a felszerelést eladták. Mintha nem lett volna már amúgy is eléggé magába forduló és a másutt élőkkel még országhatárokon belül is szolidaritást vállalni képtelen a magyar társadalom. A vidéki stúdiók eltűnése nemcsak azt jelentette – és hatásában jelenti ma is –, hogy néhány ember elveszítette az állását, hanem hogy ennyivel is kisebb lett az ország. Hiszen egy társadalom nagyságát vagy kicsiségét (kicsinyességét) a valódi méreténél mintha sokkal erőteljesebben meghatározná az, hogy milyen az önismerete. Ezt a súlyt nyilván nem akarnánk most nagy hirtelen a Sirius Rádió stábjának a nyakába akasztani, de tény, hogy a helyi viszonyok megismertetésében a Valaki mondja meg adásainak feltöltögetésével (amihez egyébként a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap nyújt nekik segítséget) megcselekszik, amit megkövetel a kistérség.

Az már más kérdés, hogy egy-egy adás végül mennyire sikerül izgalmasra. Hürkecz Annamária műsorvezető és szigorú névtelenségbe burkolózó kollégái mindig az aktualitásokra koncentrálnak, de nem mindig vannak aktualitások. Néha mintha túl hosszan értekeznének egy-egy buszmegálló vagy járdasziget áthelyezéséről, és az interjúk tempója is hagy olykor kívánnivalót maga után, de ez legyen a legnagyobb baj. A legutóbbi adás mindenesetre elég sűrűre sikerült, és rögtön a környék egyik feszültséggócát villantotta fel: a százhatvanhat éve eltűnt/elhunyt Petőfi Sándor alakja ugyanis számos vitát generált már Kiskőrös és Kiskunfélegyháza között. Azaz nem is annyira a költő alakja (mely, mint a riportból is kiderül, minden vita fölött áll természetesen), hanem a születési helye. Az emlékünnepségen felszólaló dr. Tarjányi József, a félegyházi Petőfi Emlékbizottság elnöke mindenesetre lándzsát tört a költő félegyházisága mellett. Aztán irgalmatlanul felsorolta, hogy a városban mi viselte a múltban, mi viseli a jelenben, és mi fogja majd a jövőben a költő nevét viselni. Sok minden, ennyit elárulhatunk.

A Valaki mondja meg leggyakrabban három, műfajilag nem túl változatos blokkból áll. Egy-egy helyszíni felvétel váltakozik egy-egy interjúval. Riport, oknyomozás és egyéb színes-szagos luxuszsáner nem nagyon fér bele – valószínűleg sem szakmailag, sem infrastrukturálisan –, de ezek nélkül is tűrhető a végeredmény. Ami viszont rejtély, az az egyes adásrészeket összekötő zenei betét. Mivel a műsor készítői közül Hürkeczen kívül más nevére nem derül fény, azt sem tudhatjuk, hogy a zeneszámok kiválogatásáért ki a felelős. De az biztos, hogy vagy egészen csípős a humora, vagy abszolút nincs érzéke ahhoz, amit csinál. Az még oké, hogy a Petőfi-versek generációk közötti továbbadására biztató, elcsukló hangú Tarjányit Craig David Hot Stuffjával keveri le, az viszont már eléggé pengeélen táncol, amikor a távozófélben lévő Talapka István plébános monológja végére („nem mindenki vallásos Félegyházán, vannak kicsit keresztények, néha keresztények, alig keresztények, minek keresztények és szükségkeresztények is”) Shaggy 2009-es twerkhimnuszával, a Wild 2Nite-tal teszi ki a pontot.

Az adás utolsó harmada a sport, a nyári felkészülés és az őszinteség jegyében telik. És megint csak nincs abban irónia, amikor azt mondjuk, hogy tök rendben van, amikor a helyi, megye 1-es focicsapat edzője azt mondja: „a szezon jövő héten kezdődik, ha jól emlékszem, a Kiskunmajsa ellen”. Végül is az elmúlt három bajnokságot simán nyerték, minek túlgörcsölni a dolgot.

Sirius Rádió, augusztus 6.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.