Rádió

A félegyházi helyzet

Valaki mondja meg

Interaktív

Ha mindig is kíváncsi volt rá, hogy milyen az élet a Kiskunságban, ha szeretett volna képben lenni Félegyháza vagy Majsa ügyes-bajos dolgaival, van egy jó hírünk: a Sirius Rádión futó Valaki mondja meg című műsornak van online archívuma, így már az is hozzáférhet az információs magazinhoz, aki valamilyen szerencsétlen oknál fogva nem a környéken lakik.

Hogy a kiskunságiak miért épp a Szíriuszról nevezték el rádiójukat, inkább ne bolygassuk, végül is a Petőfi rádió név már foglalt volt. Az mindenesetre dicséretes, hogy fenn tudnak tartani egy valódi, változatos műsorrenddel bíró, egyszerre szórakoztató és közszolgálati csatornát, ami, úgy tűnik, viszonylag jól kiszolgálja a lakosság igényeit. És minden ironizálás nélkül: az is komoly dolog, hogy valóban bepillanthatunk általa a helyi élet mikrokozmoszába. Régebben az állami rádiónak voltak jól működő vidéki stúdiói, de ezeket egy ideje leépítették, a dolgozókat elküldték, a felszerelést eladták. Mintha nem lett volna már amúgy is eléggé magába forduló és a másutt élőkkel még országhatárokon belül is szolidaritást vállalni képtelen a magyar társadalom. A vidéki stúdiók eltűnése nemcsak azt jelentette – és hatásában jelenti ma is –, hogy néhány ember elveszítette az állását, hanem hogy ennyivel is kisebb lett az ország. Hiszen egy társadalom nagyságát vagy kicsiségét (kicsinyességét) a valódi méreténél mintha sokkal erőteljesebben meghatározná az, hogy milyen az önismerete. Ezt a súlyt nyilván nem akarnánk most nagy hirtelen a Sirius Rádió stábjának a nyakába akasztani, de tény, hogy a helyi viszonyok megismertetésében a Valaki mondja meg adásainak feltöltögetésével (amihez egyébként a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap nyújt nekik segítséget) megcselekszik, amit megkövetel a kistérség.

Az már más kérdés, hogy egy-egy adás végül mennyire sikerül izgalmasra. Hürkecz Annamária műsorvezető és szigorú névtelenségbe burkolózó kollégái mindig az aktualitásokra koncentrálnak, de nem mindig vannak aktualitások. Néha mintha túl hosszan értekeznének egy-egy buszmegálló vagy járdasziget áthelyezéséről, és az interjúk tempója is hagy olykor kívánnivalót maga után, de ez legyen a legnagyobb baj. A legutóbbi adás mindenesetre elég sűrűre sikerült, és rögtön a környék egyik feszültséggócát villantotta fel: a százhatvanhat éve eltűnt/elhunyt Petőfi Sándor alakja ugyanis számos vitát generált már Kiskőrös és Kiskunfélegyháza között. Azaz nem is annyira a költő alakja (mely, mint a riportból is kiderül, minden vita fölött áll természetesen), hanem a születési helye. Az emlékünnepségen felszólaló dr. Tarjányi József, a félegyházi Petőfi Emlékbizottság elnöke mindenesetre lándzsát tört a költő félegyházisága mellett. Aztán irgalmatlanul felsorolta, hogy a városban mi viselte a múltban, mi viseli a jelenben, és mi fogja majd a jövőben a költő nevét viselni. Sok minden, ennyit elárulhatunk.

A Valaki mondja meg leggyakrabban három, műfajilag nem túl változatos blokkból áll. Egy-egy helyszíni felvétel váltakozik egy-egy interjúval. Riport, oknyomozás és egyéb színes-szagos luxuszsáner nem nagyon fér bele – valószínűleg sem szakmailag, sem infrastrukturálisan –, de ezek nélkül is tűrhető a végeredmény. Ami viszont rejtély, az az egyes adásrészeket összekötő zenei betét. Mivel a műsor készítői közül Hürkeczen kívül más nevére nem derül fény, azt sem tudhatjuk, hogy a zeneszámok kiválogatásáért ki a felelős. De az biztos, hogy vagy egészen csípős a humora, vagy abszolút nincs érzéke ahhoz, amit csinál. Az még oké, hogy a Petőfi-versek generációk közötti továbbadására biztató, elcsukló hangú Tarjányit Craig David Hot Stuffjával keveri le, az viszont már eléggé pengeélen táncol, amikor a távozófélben lévő Talapka István plébános monológja végére („nem mindenki vallásos Félegyházán, vannak kicsit keresztények, néha keresztények, alig keresztények, minek keresztények és szükségkeresztények is”) Shaggy 2009-es twerkhimnuszával, a Wild 2Nite-tal teszi ki a pontot.

Az adás utolsó harmada a sport, a nyári felkészülés és az őszinteség jegyében telik. És megint csak nincs abban irónia, amikor azt mondjuk, hogy tök rendben van, amikor a helyi, megye 1-es focicsapat edzője azt mondja: „a szezon jövő héten kezdődik, ha jól emlékszem, a Kiskunmajsa ellen”. Végül is az elmúlt három bajnokságot simán nyerték, minek túlgörcsölni a dolgot.

Sirius Rádió, augusztus 6.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.