Rádió

A félegyházi helyzet

Valaki mondja meg

Interaktív

Ha mindig is kíváncsi volt rá, hogy milyen az élet a Kiskunságban, ha szeretett volna képben lenni Félegyháza vagy Majsa ügyes-bajos dolgaival, van egy jó hírünk: a Sirius Rádión futó Valaki mondja meg című műsornak van online archívuma, így már az is hozzáférhet az információs magazinhoz, aki valamilyen szerencsétlen oknál fogva nem a környéken lakik.

Hogy a kiskunságiak miért épp a Szíriuszról nevezték el rádiójukat, inkább ne bolygassuk, végül is a Petőfi rádió név már foglalt volt. Az mindenesetre dicséretes, hogy fenn tudnak tartani egy valódi, változatos műsorrenddel bíró, egyszerre szórakoztató és közszolgálati csatornát, ami, úgy tűnik, viszonylag jól kiszolgálja a lakosság igényeit. És minden ironizálás nélkül: az is komoly dolog, hogy valóban bepillanthatunk általa a helyi élet mikrokozmoszába. Régebben az állami rádiónak voltak jól működő vidéki stúdiói, de ezeket egy ideje leépítették, a dolgozókat elküldték, a felszerelést eladták. Mintha nem lett volna már amúgy is eléggé magába forduló és a másutt élőkkel még országhatárokon belül is szolidaritást vállalni képtelen a magyar társadalom. A vidéki stúdiók eltűnése nemcsak azt jelentette – és hatásában jelenti ma is –, hogy néhány ember elveszítette az állását, hanem hogy ennyivel is kisebb lett az ország. Hiszen egy társadalom nagyságát vagy kicsiségét (kicsinyességét) a valódi méreténél mintha sokkal erőteljesebben meghatározná az, hogy milyen az önismerete. Ezt a súlyt nyilván nem akarnánk most nagy hirtelen a Sirius Rádió stábjának a nyakába akasztani, de tény, hogy a helyi viszonyok megismertetésében a Valaki mondja meg adásainak feltöltögetésével (amihez egyébként a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap nyújt nekik segítséget) megcselekszik, amit megkövetel a kistérség.

Az már más kérdés, hogy egy-egy adás végül mennyire sikerül izgalmasra. Hürkecz Annamária műsorvezető és szigorú névtelenségbe burkolózó kollégái mindig az aktualitásokra koncentrálnak, de nem mindig vannak aktualitások. Néha mintha túl hosszan értekeznének egy-egy buszmegálló vagy járdasziget áthelyezéséről, és az interjúk tempója is hagy olykor kívánnivalót maga után, de ez legyen a legnagyobb baj. A legutóbbi adás mindenesetre elég sűrűre sikerült, és rögtön a környék egyik feszültséggócát villantotta fel: a százhatvanhat éve eltűnt/elhunyt Petőfi Sándor alakja ugyanis számos vitát generált már Kiskőrös és Kiskunfélegyháza között. Azaz nem is annyira a költő alakja (mely, mint a riportból is kiderül, minden vita fölött áll természetesen), hanem a születési helye. Az emlékünnepségen felszólaló dr. Tarjányi József, a félegyházi Petőfi Emlékbizottság elnöke mindenesetre lándzsát tört a költő félegyházisága mellett. Aztán irgalmatlanul felsorolta, hogy a városban mi viselte a múltban, mi viseli a jelenben, és mi fogja majd a jövőben a költő nevét viselni. Sok minden, ennyit elárulhatunk.

A Valaki mondja meg leggyakrabban három, műfajilag nem túl változatos blokkból áll. Egy-egy helyszíni felvétel váltakozik egy-egy interjúval. Riport, oknyomozás és egyéb színes-szagos luxuszsáner nem nagyon fér bele – valószínűleg sem szakmailag, sem infrastrukturálisan –, de ezek nélkül is tűrhető a végeredmény. Ami viszont rejtély, az az egyes adásrészeket összekötő zenei betét. Mivel a műsor készítői közül Hürkeczen kívül más nevére nem derül fény, azt sem tudhatjuk, hogy a zeneszámok kiválogatásáért ki a felelős. De az biztos, hogy vagy egészen csípős a humora, vagy abszolút nincs érzéke ahhoz, amit csinál. Az még oké, hogy a Petőfi-versek generációk közötti továbbadására biztató, elcsukló hangú Tarjányit Craig David Hot Stuffjával keveri le, az viszont már eléggé pengeélen táncol, amikor a távozófélben lévő Talapka István plébános monológja végére („nem mindenki vallásos Félegyházán, vannak kicsit keresztények, néha keresztények, alig keresztények, minek keresztények és szükségkeresztények is”) Shaggy 2009-es twerkhimnuszával, a Wild 2Nite-tal teszi ki a pontot.

Az adás utolsó harmada a sport, a nyári felkészülés és az őszinteség jegyében telik. És megint csak nincs abban irónia, amikor azt mondjuk, hogy tök rendben van, amikor a helyi, megye 1-es focicsapat edzője azt mondja: „a szezon jövő héten kezdődik, ha jól emlékszem, a Kiskunmajsa ellen”. Végül is az elmúlt három bajnokságot simán nyerték, minek túlgörcsölni a dolgot.

Sirius Rádió, augusztus 6.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.