Rádió

Elment a vízérzékelés

Vegyesúszás

Interaktív

A sajtó két hírt kapott fel az úszóvilág háza tájáról az elmúlt hetekben: a válogatottban felbukkanó pozitív vírusteszteket és Kapás Boglárka karanténedzését a kerti medencében.

Kapás gumiköteles tempózása a helyzet tökéletes szimbólumává vált, és bizonyára évek múlva is méltán fog előkerülni a ’20-as járvány ikonikus ábrázolásainak egyik ékköveként.

A koronavírus-járvány árnyékában nem csak a múzsák, a sportkommentátorok is hallgatnak, mert hát miről is tudnának beszámolni a végtelen veszteséglistákon túl és a fehérorosz focibajnokságon innen? Hogyan reagálnak minderre? Felszámolják magukat, monstre ismétlésekbe kezdenek, végtelenített panaszáradatot zúdítanak a már amúgy is megcsömörlött hallgatókra? Mindegyikre akad példa, de a leggyakoribb megoldásnak most a monoton, esélylatolgató interjúzás tűnik. Mikor lesz ennek vége, lehet-e folytatni, mi megy végképp tönkre, és mi az, ami menthető még? És a fő kérdés: hány százalékkal csökken a focisták fizetése Manchestertől Felcsúton át Siófokig?

Azt a pikánsnak mondható alapállást, hogy az InfoRádió bizonyos műsorainak a szponzorai (virágnyelven: szakmai partnerei) maguk a terület résztvevői, illetve az azt kontrollálni hivatott szervek és intézmények is, számos alkalommal pedzegettük már. Ki nyomná az oktatási vagy családi műsort, ha nem az Emmi, és ki a focima­gazint, ha nem az MLSZ? Jól illik ebbe a sorba az úszósportról szóló, csütörtök esténként jelentkező félórás műsor, a Vegyes­úszás is. Vajon az ilyen műsorképződményeket meddig lehet teljes értékű rádióműsornak tekinteni, és mikortól inkább reklámfelület ez a fél óra, amelyet a támogató szervezet a maga érdekes kedve szerint tölt meg tartalommal a műsorkészítők szíves közreműködésével? A Vegyesúszás házigazdája, Farkas Dávid mindenesetre sok szempontból idézett egy valódi szerkesztő-műsorvezetőt, például felkonferált és kérdésekkel is élt, ezt nem lehet elvitatni tőle.

A rövid műsor természetesen interjúkra épül, hiszen a sportélet ma a verbalitásban zajlik. Az első megszólaló aligha meglepő módon Wladár Sándor, az úszószövetség vezetője. Ő viszi el a műsor felét, mutatván, hogy most a medence helyett a vezetői szinten dőlnek el a dolgok. Wladár egyébként megnyerő nyíltsággal közli, hogy ami most történik, „évekre visszavetheti a magyar úszósport teljesítményét”. Majd hozzáteszi: „hosszú idő kell majd, hogy a magyar úszósport visszatérjen a régi nagy sikereihez”. Elmaradt versenyek és kihagyott edzések végtelen sora kíséri a járvány miatti válsághelyzetet. De azért van pozitív fejlemény is: bár az úszóknak „elment a vízérzékelése”, és mentálisan nincsenek jó állapotban, „egyik sem hízott meg”.

Ennek némileg ellentmondani látszik Németh Nándor úszó, aki bizony váratlanul felszedett kilókra panaszkodik, amellett, hogy a medencehiány őt is kínozza. Rá­adásul a napirendje is felborult, délben kel, gyúr egy kicsit, aztán puzzle-ozik a barátnőjével. De – mint megtudjuk – nemcsak ő került ilyen vákuumba, hanem az összes sporttársa is, akik az országos bajnokságra készülvén csúcsformába hozták magukat az olimpiai év elejére, most pedig lenullázva ülnek otthon, s igyekeznek „szárazföldi edzéssel” egyben maradni. Németh azt is nehézségként említi, hogy ha el is kezdhetnének úszni, az sem lenne könnyű világos célok és versenyek nélkül.

Kapás Boglárka karanténedzése végül itt is szóba kerül, hiszen párja és kerti medencetársa, Telegdi Ádám a műsor utolsó megszólalója. Nagyjából ugyanazt mondja, mint Németh, és legalább annyira vágyakozik ő is az uszoda után. Szabadidejét, mint kissé pironkodva megjegyzi, videojátékozással tölti. Ami, ezt már mi tesszük hozzá, nem biztos, hogy kidobott idő. Ahogy a dolgok állnak, könnyen elképzelhető, hogy az e-spor­toké lesz a jövő.

InfoRádió, április 23.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.