Rádió

Elment a vízérzékelés

Vegyesúszás

Interaktív

A sajtó két hírt kapott fel az úszóvilág háza tájáról az elmúlt hetekben: a válogatottban felbukkanó pozitív vírusteszteket és Kapás Boglárka karanténedzését a kerti medencében.

Kapás gumiköteles tempózása a helyzet tökéletes szimbólumává vált, és bizonyára évek múlva is méltán fog előkerülni a ’20-as járvány ikonikus ábrázolásainak egyik ékköveként.

A koronavírus-járvány árnyékában nem csak a múzsák, a sportkommentátorok is hallgatnak, mert hát miről is tudnának beszámolni a végtelen veszteséglistákon túl és a fehérorosz focibajnokságon innen? Hogyan reagálnak minderre? Felszámolják magukat, monstre ismétlésekbe kezdenek, végtelenített panaszáradatot zúdítanak a már amúgy is megcsömörlött hallgatókra? Mindegyikre akad példa, de a leggyakoribb megoldásnak most a monoton, esélylatolgató interjúzás tűnik. Mikor lesz ennek vége, lehet-e folytatni, mi megy végképp tönkre, és mi az, ami menthető még? És a fő kérdés: hány százalékkal csökken a focisták fizetése Manchestertől Felcsúton át Siófokig?

Azt a pikánsnak mondható alapállást, hogy az InfoRádió bizonyos műsorainak a szponzorai (virágnyelven: szakmai partnerei) maguk a terület résztvevői, illetve az azt kontrollálni hivatott szervek és intézmények is, számos alkalommal pedzegettük már. Ki nyomná az oktatási vagy családi műsort, ha nem az Emmi, és ki a focima­gazint, ha nem az MLSZ? Jól illik ebbe a sorba az úszósportról szóló, csütörtök esténként jelentkező félórás műsor, a Vegyes­úszás is. Vajon az ilyen műsorképződményeket meddig lehet teljes értékű rádióműsornak tekinteni, és mikortól inkább reklámfelület ez a fél óra, amelyet a támogató szervezet a maga érdekes kedve szerint tölt meg tartalommal a műsorkészítők szíves közreműködésével? A Vegyesúszás házigazdája, Farkas Dávid mindenesetre sok szempontból idézett egy valódi szerkesztő-műsorvezetőt, például felkonferált és kérdésekkel is élt, ezt nem lehet elvitatni tőle.

A rövid műsor természetesen interjúkra épül, hiszen a sportélet ma a verbalitásban zajlik. Az első megszólaló aligha meglepő módon Wladár Sándor, az úszószövetség vezetője. Ő viszi el a műsor felét, mutatván, hogy most a medence helyett a vezetői szinten dőlnek el a dolgok. Wladár egyébként megnyerő nyíltsággal közli, hogy ami most történik, „évekre visszavetheti a magyar úszósport teljesítményét”. Majd hozzáteszi: „hosszú idő kell majd, hogy a magyar úszósport visszatérjen a régi nagy sikereihez”. Elmaradt versenyek és kihagyott edzések végtelen sora kíséri a járvány miatti válsághelyzetet. De azért van pozitív fejlemény is: bár az úszóknak „elment a vízérzékelése”, és mentálisan nincsenek jó állapotban, „egyik sem hízott meg”.

Ennek némileg ellentmondani látszik Németh Nándor úszó, aki bizony váratlanul felszedett kilókra panaszkodik, amellett, hogy a medencehiány őt is kínozza. Rá­adásul a napirendje is felborult, délben kel, gyúr egy kicsit, aztán puzzle-ozik a barátnőjével. De – mint megtudjuk – nemcsak ő került ilyen vákuumba, hanem az összes sporttársa is, akik az országos bajnokságra készülvén csúcsformába hozták magukat az olimpiai év elejére, most pedig lenullázva ülnek otthon, s igyekeznek „szárazföldi edzéssel” egyben maradni. Németh azt is nehézségként említi, hogy ha el is kezdhetnének úszni, az sem lenne könnyű világos célok és versenyek nélkül.

Kapás Boglárka karanténedzése végül itt is szóba kerül, hiszen párja és kerti medencetársa, Telegdi Ádám a műsor utolsó megszólalója. Nagyjából ugyanazt mondja, mint Németh, és legalább annyira vágyakozik ő is az uszoda után. Szabadidejét, mint kissé pironkodva megjegyzi, videojátékozással tölti. Ami, ezt már mi tesszük hozzá, nem biztos, hogy kidobott idő. Ahogy a dolgok állnak, könnyen elképzelhető, hogy az e-spor­toké lesz a jövő.

InfoRádió, április 23.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.