Interaktív

Már maga a tény is, hogy néha az éter legváratlanabb pontja felől érkezik meglepetés a rádióhallgató számára, elég erős érv az öreg médium mellett – akár a tévével szemben is.

Tételezzük fel egy röpke pillanatra, hogy a közszolgálati csatornákon azért készülnek sorozatok, hogy mi megnézzük őket.

A magyar foci régebben csak rossz volt, az utóbbi években viszont szürreális lett, de így legalább a sport és a kabaré közötti pozíciója alkalmas lehet rá, hogy új híveket szerezzen neki, főleg a fiatalabb generációk soraiból. Három különböző rádiócsatorna focival kapcsolatos műsorát hallgattuk végig a múlt héten, és mindhárom kifejezetten tanulságosnak bizonyult.

Itt minálunk munkaalapú társadalom épül, ezt ma már akár onnan is tudhatjuk, hogy a szakmáknak show-juk van a közszolgálati tévében.

Közönséges halandók gyakran hiszik, hogy a sci-fi műfaját két kibékíthetetlen nagyragadozó uralja. Ám a Star Wars és a Star Trek mellett rendíthetetlenül, korban mindkettőt megelőzve ott áll a hamisítatlanul brit Doctor Who.

Szégyen, nem szégyen, arról, hogy létezik ez a jeles nap vagy fesztivál, vagy akármi is ez, tehát, hogy van egy olyan piros betűs ünnep, amit úgy hívnak: Itthon vagy, Magyarország szeretlek!, eddig fogalmunk sem volt. Valószínűleg azért, mert tavaly épp nem voltunk itthon Szent Mihály napján, tavalyelőtt meg még nem pattant ki ez a nagyszerű ötlet Rákay Philip hopmesteri kobakjából.

Már a címnél hajlamosak vagyunk elakadni, mert ha Önindító, akkor kinek szól? Nem inkább csak simán „indítónak” kéne lennie, már ha az a célja, hogy a hallgatók napját beindítsa? Ha meg önmagukat igyekeznek a műsorvezetők – minden hétköznap reggel „szűk” négy órában – felhúzni, ahhoz minek közönség?

„– Nem értem a ciprusi helyzetet. – Várjon, megmagyarázom. – Megmagyarázni én is tudom, de nem értem.”