Snoblesse
Ugyanazon az erdei úton – Lukács László, a Kompánia vezetője
Október 24–25-én Goda Gábor rendezését, az Elfeledett éneket játsszák.
(2014-10-16)
Október 24–25-én Goda Gábor rendezését, az Elfeledett éneket játsszák.
A miniszterelnök úr a Kossuth rádió 180 perc című műsorában az elmúlt pénteken megjegyezte, hogy „országvezetés, nemzetépítés, közösségépítés szempontjából” nem a spórolós Németországot tekinti példaértékűnek, hanem inkább Angliát, mostanság ott történnek ugyanis a „legizgalmasabb dolgok”.
Éppen aznap, hogy kiderült, az ELTE jogi karának tavalyi gólyatáborában megerőszakoltak egy hallgatót, egyik neves egyetemünk szűk körű ünnepségére voltam hivatalos.
Imaoka Dzsuicsiro Magyarul négy hét alatt c. művének (Tokió, 1969) első leckéje rögtön néhány szellemes mondattal kelti fel a japán olvasó érdeklődését: „Ön van itt. Ő van ott. Hogy van? Köszönöm, igen jól vagyok. Hol a város? Hol van a cím? Ki ez a gazda? Hol van a pályaudvar? Nincs ön itt. Ő nem zsidó. Nincs itt a zsidó.”
Orbán Viktor parlamenti beszédében felszólította a bankokat: „zárják le a tisztességtelen hitelezés korszakát, és jöjjön el a fair bankok korszaka”. Pár napra rá Rogán Antal bejelentette, hogy már készül is a fair bankrendszerről, a fogyasztási hitelek átlátható árazási rendszeréről szóló törvény, amelyre (Répássy Róbert szerint) azért van szükség, mert „a jelenlegi szabályok mellett a bankok tisztességtelen szerződési gyakorlatot folytattak”.
Még jóformán el sem ült az önkormányzati választások körüli habzás, amikor Tarlós István potenciális utóda, a Fidesz MIÉP-ből igazolt wunderkindje és kommunikációs igazgatója, Kocsis Máté megosztotta a főváros vezetésére vonatkozó elképzeléseit pártja televíziójának nézőivel. Mely elképzelések a budapesti képviselő-testület működésének – oh, igazán csekélyke – átszabását célozzák. Kocsis a VIII. kerület polgármestere, s mint ilyen tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, tehát minden joga megvan elgondolkodni a testület racionális, hatékony vagy bármilyen működéséről.
Nyert Orbán, vesztett megint a baloldal, vagy nagyon veszített, vagy veszített, de nem annyira, pár oldallal odébb elveszünk a részletekben. Mindenesetre a nép – az ország stb. – lehülyézése ebben a szomorú helyzetben sem tűnik célravezetőnek, legalábbis azok számára, akik nem akarnak emigrálni, elvégre mégsem lehet mindennap arra ébredni, vagy felülni a hatos villamosra vagy a mátészalkai személyre, hogy úristen, csupa HÜLYE.
Az Iszlám Állam hetek óta ostromolja a stratégiai helyen fekvő török–szír határvárost, Kobanit. A települést a szír állam sajnálatos megszűnte miatt a helyi kurd kisebbség erői védik – a török kormány égbekiáltó tétlensége mellett. Az Iszlám Állam Törökországot is fenyegeti ugyan, de Ankara a kurdokon nem óhajt segíteni. A tét az önálló Kurdisztán és annak határai.
Az önkormányzati választás kampányfinisében a kormány kilenc új uniós pályázat kiírását hirdette meg. A most induló hétéves uniós költségvetés első tenderei még nem a legjelentősebbek, ráadásul tavasz előtt aligha lesz kifizetés. De arra jók, hogy a kormány jelezze: nem felejtette el, mi a dolga, és hogy változatlanul megéri a barátjának lenni.
A Fidesznek változatlanul nincs ellenfele, ehhez képest rosszabbul teljesített, mint négy éve. A választások új színfoltja a lázadó jobboldali település. Még néhány év, és Orbán fideszes reformellenzéke megdönti a rendszert!
A Fidesz magabiztos fölénnyel nyeri egymás után a választásokat, miközben szavazótábora egyre csökken. Ennek egyik oka, hogy a magukat baloldalinak valló pártoknak nincs ideológiájuk, és nem döntötték el, hogy rendszer- vagy kormányellenesek – állítja Juhász Attila, a Political Capital elemzője.
A legújabb dizájnerdrogok neve Zene és Évi, s ha nem az újságban olvasnánk, azt hihetnénk, Pintér Béla találmányai.
Két és fél éve keres fenntartót a józsefvárosi színház, amely ezt az évadot már el sem tudta kezdeni. Színészek már nincsenek, van viszont több mint százmilliós adósság és rendőrségi nyomozás.
Vajon az jót jelent, ha egy vígopera bemutatóján a legzajosabb derültséget a feliratozó berendezés átmeneti meghibásodása váltja ki? Ugye, aligha?
Bach. Keresztnév nélkül kimondva a családnév csakis Johann Sebastianra (1685–1750) vonatkozhat. Aki azonban konyít valamit a zenéhez, tudja, hogy a Bach családban a barokk stílus nagy betetőzőjén kívül is bőven akadtak muzsikusok, a Máté-passió szerzője előtt is, után is.
vad, a másik édes, és fájdalmas a harmadik. Erre a hónapra nem tudok biztosabb kapaszkodót.
Nyolcvanas évek, progresszív rock, Magyarország: a Solaris a szocialista ellenszélben is kihozta a ma már alaplemezként hivatkozott Marsbéli krónikákat, amit október 26-án újra bemutatnak a Művészetek Palotájában. A világhírűvé csak a feloszlása után vált zenekar billentyűsével beszélgettünk.
Régi fixa ideám, hogy ha a közoktatási program szerves része lenne a pszichológia tanítása, mégpedig lelkes tanárokkal, nívós órákkal, az nagy valószínűséggel egy érettebb, érzékenyebb, tudatosabb emberekből álló társadalmat eredményezne hosszabb távon.
Múlt csütörtökön tanulta meg a nevét a világ, de Franciaországban eddig is élő klasszikusként tartották számon. Magyarul négy regénye is megjelent, mégis alig ismerte valaki. Egy korábbi, rendhagyó interjú fordításával ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Radnótit könnyű szeretni. Szép, szelíd arc, gyöngéd szerelmes versek, igazi lírikus, a lányok álma, aki nemcsak udvarláskor ír a kedveshez, hanem a házasságban is, tehát nyilván mintaférj. A magunk idealizált képére formáljuk őt, mert így kényelmes. Tetszik nekünk, ellágyulunk tőle. Olyan, mint mi, nyilván. Hétköznapi és közeli. A komor Berzsenyi, a keserű Arany után végre egy emberi költő.
Megjelent Gyarmati Fanni naplója – a holnapi Narancsban erről kérdezzük Ferencz Győzőt. Ebben az esszéjében arról ír, miért nem tudunk mit kezdeni Radnóti emlékével.
Tételezzük fel egy röpke pillanatra, hogy a közszolgálati csatornákon azért készülnek sorozatok, hogy mi megnézzük őket.
Az egész életművet összegző győri kiállítását kötözködésre hajlamos férje rendezte, aki sosem látott és elfelejtett képeket is előszedetett vele. Ennél jobb alkalmat keresve sem találnánk, hogy az ürügyként használt témákról, a túl érdekes perspektívákról és a véletlenről beszélgessünk Vojnich Erzsébettel.
Nyolc év után ismét múmiák népesítik be a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) termeit.
A Montrealban élő szakember az English for the Environment (Angol a környezetért) programsorozat keretében több magyarországi városban tartott „zöld” műhelymunkát angoltanároknak az amerikai nagykövetség nyelvtanárokat segítő regionális irodája (RELO) meghívására.
Még ma is tízezren élnek annak a szibériai atomüzemnek a közelében, ahol 1957-ben a csernobilihez mérhető katasztrófa történt. Itt ugyanis elmaradt a teljes kitelepítés, sőt, az érintettek százezreinek el sem mondták, mi történt. Idén nyáron mi, magyarok újra atomszemetet szállítottunk a területre. A világ egyik legsúlyosabban sugárszennyezett vidékén jártunk.
Olcsó, energiatakarékos és minden szempontból zöld technológiát jutalmazott idén a Nobel-díj bizottság: ősszel a kék színű világító diódákért osztottak elismerést a fizikai szekcióban. Ráadásul a LED-lámpák a technológia fejlődésével egyre több területen válthatják le a sok tekintetben pazarlóan működő hagyományos fényforrásokat.