Tévé

Vígan él a favágó

Helló, meló!

Interaktív

Itt minálunk munkaalapú társadalom épül, ezt ma már akár onnan is tudhatjuk, hogy a szakmáknak show-juk van a közszolgálati tévében.

Vasárnap este az M2-n egy kedvessé modulált hang bejelenti, hogy mára már nincs több mese, s rögvest kezdődik is az uniós pénzekből összehozott „pályaorientációs” műsor. „A mai nap is öt szakmát fogunk megismerni” – halljuk az Animal Cannibals építőmunkásoknak öltöztetett szövegládáitól, s mi persze máris tudjuk, miről van szó, jóllehet ez a legelső adás. A műsorformátum csupán nagyjából lett végiggondolva, de érezhetően minden rém fiatalosnak van szánva. Az utóbbi már onnan is látszik, hogy sztárvendégnek nem Korda György meg Aradszky László van meginvitálva, hanem Mc Columbo, Deniz, a rapper vagy Radics Gigi. Nekik kell kiválasztaniuk egy-egy jelentkezőt az ifjúsági stúdióközönség soraiból, azután velük közösen elmenni egy napra, s kitanulni egy-egy szakma fortélyait, míg végül a megszerzett tudással mind visszatérnek a stúdióba, ahol ezalatt nyilván szabadfoglalkozással töltötték idejüket a rájuk várakozó műsorkészítők és bértapsolók.

A bértapsolói mesterségről nem, de a többi szakmáról a rapnek is van szava: ismertetés gyanánt színre, pontosabban raklapra lép egy rapper (leginkább Hawaii Peti), hogy séróból lökjön némi kis méltató rizsát a hidegburkolás, a bábkészítés vagy a dekoratőri szakma szépségeiről. A visszatérő jelenet bizarrsága leginkább talán a Szexuális Zaklatás Panda megjelenéséhez fogható, persze azzal a számottevő különbséggel, hogy ez itt most nem vicc: íme, előttünk áll az oktató célzatú, pályaorientációs rappelés. Ehhez képest nyilván csupáncsak szolid mulatságot jelenthet, hogy láthatjuk felvételről meg persze a stúdióból is, amint Radics Gigi elhelyez egy „vagány, dögös” esküvői asztaldíszt vagy Kovács „Kokó” István („az orrok és állak átépítőmérnöke”) elmerül a fugázás rejtelmeiben. Még szerencse, hogy vannak érdekesebb és fotogénebb szakmák, mint például a légtornászat, mely tisztes mesterségnek nyilván jól jön végre egy ilyen bemutatkozási alkalom. És még nagyobb szerencse, hogy vannak értelmes, szavakész és hamvas fiatalok, akik ugyan váltig mellékalakok gyanánt, de azért csak feltűnhetnek a „sztárvendégek” oldalán.

A pályaválasztás rettentően fontos dolog, ez nem is lehet kérdés. Ha az ember vesztére rosszul dönt, végül még egy show forgatókönyvírója, szerkesztője vagy producere válik belőle, festenivalóan közegidegen ötletekkel. Mondjuk, azzal, hogy a stúdióközönség telefonos szavazás útján válassza ki a győztes szakmát: már a legelső adásban is minden szószaporító részletezés, felesleges magyarázat nélkül, két másodperc, és már meg is van az összesítés. Egyenlő pályák, egyenlő esélyek: toronymagasan győz a légtornászat. Bizony-bizony, ilyen célratörően praktikus ötletekkel parlamenti házelnöknek kellett volna menni, s persze az Országos Választási Bizottság is egyre várja a tehetséges jelentkezőket.

M2, szeptember 21.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.