A Lánchíd Rádió hétfő esti sportmagazinja, a Taccsvonal szlogenje szerint „karnyújtásnyira van a sportvilágtól” és a „bennfentesek helye”. Fejér Balázs műsorvezető (és szerkesztőtársai) talán annyira bennfentesnek érezték a hallgatót, hogy Dárdai Pál újonnan kinevezett szövetségi kapitány bemutatkozó sajtótájékoztatójához kommentárt sem fűztek. Mintha Dárdai egyedül ült volna egy bádogasztal mögött, azzal a céllal, hogy huszonöt percben meggyőzze a hallgatóit, lesz még magyar feltámadás. Az edző zavarából és ismétlődő mentegetőző futamaiból („én nem akartam ekkorát lépni, de el kellett vállalnom, hogy segítek a fiúknak, hiszen magyar vagyok, még akkor is, ha nem itt élek” stb.) valamiféle öngyilkos lelkesedés áradt. De hogy ezt szimpatikusan (és többé-kevésbé épkézláb mondatokban) tudta megfogalmazni, rögtön jobb fényben tüntette fel annál, mint amit elődje valaha is magára tudott vonni. Ugyan élesebben is fel lehetett volna tárni az igazságot annál, mint hogy „a nemzetközi trend kicsit elment, a magyar bajnokság kicsit belassult”, de az olyan aranyköpésekért hálával tartozunk neki, miszerint „a mezőny a magyar bajnokságban kicsit hosszú, kicsit széles, több idő marad a pályán a döntésre”.
Azt, hogy „kicsit hosszú, kicsit széles”, a hétvégi közvetítés nagyon szépen illusztrálta a Kossuthon, bár más minőségben, mint amit a Lánchíd szótlan műsorkészítőitől hallottunk, hiszen a Sportvilág csapata az egyik utolsó profi rádiós team az országban. Tapasztaltak, magabiztosak, felkészültek – és végtelenül ironikusak. A cinikusságtól is egy hajszálnyira járnak néha, de még a legkeserűbb mondataikból is ki lehet hallani, hogy ők azért szeretik (szeretnék) ezt a sportot, és szívesen csinálják, amit csinálnak. A vasárnapi műsorvezető késő délutántól kora estig a sportriporterek között kivételesen elegáns beszédű Gulyás László volt, ő konferálta fel többször is sokat látott kollégáját, Novotny Zoltánt, aki az MTK–Nyíregyháza-meccset nézte. Novotny a meccs végén megjegyzi: „Nem fog a bíró sokat hosszabbítani, nem állt sűrűn a játék, illetve nem kellett gyakran megszakítani, csak a játékosok álldogáltak néha.”
Nem véletlen, hogy egy másik körben abszolút és abszurd poénforrás lett a hazai foci. A Tilos Rádió sportmagazinja, az Alma a pályától például – annak ellenére, hogy élsporttal nem foglalkozik – három focispoénnal indított vasárnap. Először is a Bëlga Foci vb 2026 című száma volt a felvezető zene, majd arról fantáziált a műsorvezető Golyós, hogy a visszavont katari vb helyére vajon pályázik-e a magyar kormány. Végül a kisvárdai stadion ügyén – az NB 3-ba bukott csapat otthonát kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű projektnek nyilvánította a minisztérium – élcelődtek el keserédesen a stúdióban lévő rádiósok és vendégeik, a kerekes székes kosarasok. Ez volt a kiindulópontja az egészen másról szóló műsornak, és ez magáért beszél. Úgy tűnik, ha fociról van szó, a többségnek még az új stadionok árnyékában is működik a humorérzéke.
Taccsvonal, Lánchíd Rádió, szeptember 29.; Sportvilág, MR-1 Kossuth rádió, október 5.; Alma a pályától, Tilos Rádió, október 5.
