Könyv

A közrádió mennybe megy

Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Tasnádi István: Időfutár - A körző titka

  • Nagy Boldizsár
  • 2013. augusztus 25.

Interaktív

Ki gondolta volna, hogy 2012-ben megengedik néhány elvetemültnek, hogy újraélesszék a családi rádiójáték műfaját - és hogy ezzel akkora rajongótábort építenek majd másfél éven belül, amekkora legutóbb Komjáthy Györgynek volt?

Az elvetemülteket csak az mentette meg a kínos kudarctól, hogy történetesen nagyszerű írók, akik gyakorlottak már a halottidézésben: mindhárman annak az új gyerekszínházas generációnak a képviselői, amely a poros bábműfajt az elmúlt években olyan népszerűvé, élővé és mellesleg világszínvonalúvá tette. Gimesi Dóra, Jeli Viktória és Tasnádi István mellett ráadásul olyan arcok csatlakoztak az Időfutárhoz, mint Láng Annamária, Péterfy Bori, Fullajtár Andrea, Scherer Péter, zeneszerzőként pedig a popkultikon Tövisházi Ambrus és Hó Márton. Valószínűleg az exkrétakörösök magas aránya is segített abban, hogy az Időfutárból több legyen, mint egy Szent Johanna Gimi-olvasószínház. Persze az is hozzájárult a sikerhez, hogy a szereplők igazi mai kamaszok (flegmák, idegesítőek, néha gonoszak, de mégis szerethetőek), a történet pedig különösen érdekfeszítő a Harry Potteren, Star Warson, High School Musicalen és A Da Vinci-kód-szerű misztikus krimiken felnőtt generáció számára (amelyekre nemcsak utal az Időfutár, de bőven merít az eszköztárukból is).

A főhős a 13 éves Hanna, aki szuperokos tolószékes barátnőjével és búsképű padtársával, Tibivel együtt belecsöppen egy történelmi összeesküvéselmélet-sztoriba: miközben az év végi dolgozatokra készülnek, és élik a gimisek mindennapi életét, titokzatos szabadkőműves-ereklyék után nyomoznak, és egy Mária Terézia korabeli időgépre is rábukkannak. Ez talán pont úgy hangzik, mint egy erőltetett, "szórakoztatva tanító" borzalom, de szerencsére a hangsúly egyáltalán nem a történelmi hűségen vagy a nemzeti példamutatáson van, hanem a kalandon és a humoron. A hétköznap esténként, főműsoridőben jelentkező sorozat már a harmadik évadnál tart, és átlagosan 120-140 ezren hallgatják, de a legtöbb fan az iTunes-podcastokon vagy a rádió hivatalos oldalára feltöltött archívumon keresztül követi az eseményeket.

Hogy a rádiójáték alapján készült regénysorozatnak lesz-e ugyanekkora sikere, az még bizonytalan. Bár a könyvet alaposan átírták a forgatókönyvhöz képest, sajnos sok jelenet (jobban mondva fejezet) így is színpadszerű, teátrális maradt; főleg a cselekményt megszakító epizódként beépülő rövid kis humoreszkek, amelyek egy-egy mellékszereplőt vagy egy közösséget mutatnak be. A rádióban remekül funkcionáló szellemes dialógusok és Skype-beszélgetések uralják a regényben is a szöveget, ezekhez pedig csak minimális, leginkább praktikus információtartalmú leírás társul, így az olvasónak folyamatosan hiányérzete van, és úgy érzi, mintha egy kommentekkel tűzdelt scriptet olvasna. A rádiójátékban a dialógusok hatását segítette a hallható színészi játék, a hangeffektek és az aláfestő zenék is, ezeket pedig nem tudja pótolni az a kevés infóval rendelkező mindentudó narrátor, aki alig-alig tesz hozzá valamit a párbeszédekhez, így pedig nem tudunk elég közel kerülni érzelmileg a karakterekhez, és nem teremtődik meg a műsorból jól ismert Időfutár-univerzum sem. A sorozat fanjai nagy valószínűséggel beszerzik majd a regényt is (aminek folytatását decemberre ígérik), de a könyv végeredményben mégis csak egy merchandising termék marad a rádiójátékhoz képest.

Pozsonyi Pagony, 2013, 376 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.