Tévé

Hajós csöngettyűje

Készhelyzet

Interaktív

Jellegzetesen magyaros tévés pályafutás a Hajós Andrásé: úgy vált észrevétlenül a televíziós szórakoztatás nagy öregjévé, hogy senki sem tudná megnevezni azt az egyetlen műsort a múltból, amely igazán beütött, s melyet az ő személye vitt sikerre.

Ám ez mit se számít, Hajós most épp a Comedy Centralon vezethet egy vadonatúj műsort, hozva szokott és picit már unt modorát, fizikailag okvetlenül kimagasló személyiségével hitelesítendő a nagyközönség elé bocsátott blöfföt.

false

Merthogy a Készhelyzet című műsor az első adásán voltaképp még nem is létezett, s ránézésre bizony nem is nagyon kecsegtetett azzal, hogy később majdcsak összeáll belőle valami jóféle mulatság. A mostanában oly sokfelé használt, sőt enyhén már le is használt improvizációs forma ugyanis önmagában nem elegendő: ahhoz jól kitalált alaphelyzetek, erős figurák, valamint – még kimondani is borzasztó! – írók és próbák is szükségesek. (Paradoxnak tűnhet, de így van: még a rögtönzést is próbálni kell.) Mert ha Scherer Péterre ráadnak egy lerongyolt jelmezt, s belökik néhány amatőrnek ható színjátszó közé s egyszersmind egy zagyva szituációba, akkor abból legfeljebb annyi jó sülhet ki, hogy újólag rácsodálkozhatunk Scherer emberi-színészi bájára. Ezen túl azonban mindössze annak lehetett szemtanúja a néző, hogy némi sliccgombolás és szemmeregetés közepette a jelenet főszereplőjéről kiderül: ő valamiféle elnök, aki két napra eltűnt „egy szerelvény tankkal” és hadat üzent Lengyelországnak. S mielőtt még megenyhülne az ítéletünk: ezeket a részleteket nem Scherer rögtönözte, ezek a szituáció előre gondosan megírt mozzanatai voltak.

Ilyesformán valóságos megváltást jelentett, amikor a kaotikus téblábolásnak véget vetett a csöngettyűjét lóbáló Hajós: megváltást a szereplőknek, a nézőknek, s a konzervnevetést dúsan mérő hangtechnikusnak egyaránt. Rögtön jött azonban a második jelenet, ahol Scherer helyett Horváth Kristóf került mindannyiunk számára méltatlan helyzetbe. Ráadásul Horváth – nevezzék bár mégannyira Színész Bobnak – szembeötlően kevesebb színészi rutint és rokonszenvtőkét volt képes mozgósítani, mint a Kapa és Pepe páros gyermeki mosolyú beltagja. Amúgy Horváth még az első improvizációs szegmensnél is ötlettelenebb-erőltetettebb jelenetbe csöppent bele, ahol játszótársai a legrosszabb dalizó ripacskodásokkal próbálták elfedni tanácstalanságukat. „Idenézzenek, még a szemem is milyen hülyén áll!” – talán ez lehetne e színpadi eljárás jelmondata, melynek je­gyé­ben a Grund Színház nevű improvizá­ciós társulat érdemes tagjai közül az egyik hölgy orrhangú kántálással, a másik idegrángásokkal, míg a fellépő férfiak fejlóbálással és grimaszokkal vették ki a részüket a mókából. Mely móka, szolid alapok híján, ismét csak az iránytalan kutyakomédia szintjén mozgott, kiszámíthatatlanságában is alig pár perc alatt bombabiztosan eljutva a nyílt színi lefulladás állapotába.

Elsőre ennyi volt a Készhelyzet, pontosabban ennyi plusz az extra álinterjú-jelenetek, melyek tán még a műsor főrészénél is kevesebb szellemességet jeleztek. „István Kovács”, a német akcentust erőltető, sértődékeny riporter kínos látványa akarva-akaratlanul is inkább az alsó csíkon futó stáblista felé terelte a figyelmünket. Jól sejtettük: producere, menedzsere, szerkesztője és főszerkesztője, de természetesen még stylistja is van a műsornak, éppen csak írója nincs. Pedig higgyék el, az is kéne.

Comedy Central, október 12.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.