Tévé

Hajós csöngettyűje

Készhelyzet

Interaktív

Jellegzetesen magyaros tévés pályafutás a Hajós Andrásé: úgy vált észrevétlenül a televíziós szórakoztatás nagy öregjévé, hogy senki sem tudná megnevezni azt az egyetlen műsort a múltból, amely igazán beütött, s melyet az ő személye vitt sikerre.

Ám ez mit se számít, Hajós most épp a Comedy Centralon vezethet egy vadonatúj műsort, hozva szokott és picit már unt modorát, fizikailag okvetlenül kimagasló személyiségével hitelesítendő a nagyközönség elé bocsátott blöfföt.

false

Merthogy a Készhelyzet című műsor az első adásán voltaképp még nem is létezett, s ránézésre bizony nem is nagyon kecsegtetett azzal, hogy később majdcsak összeáll belőle valami jóféle mulatság. A mostanában oly sokfelé használt, sőt enyhén már le is használt improvizációs forma ugyanis önmagában nem elegendő: ahhoz jól kitalált alaphelyzetek, erős figurák, valamint – még kimondani is borzasztó! – írók és próbák is szükségesek. (Paradoxnak tűnhet, de így van: még a rögtönzést is próbálni kell.) Mert ha Scherer Péterre ráadnak egy lerongyolt jelmezt, s belökik néhány amatőrnek ható színjátszó közé s egyszersmind egy zagyva szituációba, akkor abból legfeljebb annyi jó sülhet ki, hogy újólag rácsodálkozhatunk Scherer emberi-színészi bájára. Ezen túl azonban mindössze annak lehetett szemtanúja a néző, hogy némi sliccgombolás és szemmeregetés közepette a jelenet főszereplőjéről kiderül: ő valamiféle elnök, aki két napra eltűnt „egy szerelvény tankkal” és hadat üzent Lengyelországnak. S mielőtt még megenyhülne az ítéletünk: ezeket a részleteket nem Scherer rögtönözte, ezek a szituáció előre gondosan megírt mozzanatai voltak.

Ilyesformán valóságos megváltást jelentett, amikor a kaotikus téblábolásnak véget vetett a csöngettyűjét lóbáló Hajós: megváltást a szereplőknek, a nézőknek, s a konzervnevetést dúsan mérő hangtechnikusnak egyaránt. Rögtön jött azonban a második jelenet, ahol Scherer helyett Horváth Kristóf került mindannyiunk számára méltatlan helyzetbe. Ráadásul Horváth – nevezzék bár mégannyira Színész Bobnak – szembeötlően kevesebb színészi rutint és rokonszenvtőkét volt képes mozgósítani, mint a Kapa és Pepe páros gyermeki mosolyú beltagja. Amúgy Horváth még az első improvizációs szegmensnél is ötlettelenebb-erőltetettebb jelenetbe csöppent bele, ahol játszótársai a legrosszabb dalizó ripacskodásokkal próbálták elfedni tanácstalanságukat. „Idenézzenek, még a szemem is milyen hülyén áll!” – talán ez lehetne e színpadi eljárás jelmondata, melynek je­gyé­ben a Grund Színház nevű improvizá­ciós társulat érdemes tagjai közül az egyik hölgy orrhangú kántálással, a másik idegrángásokkal, míg a fellépő férfiak fejlóbálással és grimaszokkal vették ki a részüket a mókából. Mely móka, szolid alapok híján, ismét csak az iránytalan kutyakomédia szintjén mozgott, kiszámíthatatlanságában is alig pár perc alatt bombabiztosan eljutva a nyílt színi lefulladás állapotába.

Elsőre ennyi volt a Készhelyzet, pontosabban ennyi plusz az extra álinterjú-jelenetek, melyek tán még a műsor főrészénél is kevesebb szellemességet jeleztek. „István Kovács”, a német akcentust erőltető, sértődékeny riporter kínos látványa akarva-akaratlanul is inkább az alsó csíkon futó stáblista felé terelte a figyelmünket. Jól sejtettük: producere, menedzsere, szerkesztője és főszerkesztője, de természetesen még stylistja is van a műsornak, éppen csak írója nincs. Pedig higgyék el, az is kéne.

Comedy Central, október 12.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.