Hámenei ajatollah a Twitteren üzent: még mindig él a Salman Rushdie-ra kimondott fatva

  • narancs.hu
  • 2019. február 17.

Interaktív

Erre a Twitter törölte posztját gyilkosságra való uszítás miatt, és korlátozza a fiókját.

Harminc éve mondta ki Hámenei ajatollah Irán első számú vallási vezetője a fatvát – vagyis a halálos ítéletet – Salman Rushdie íróra.

Az  indiai születésű brit író 1988-ben kiadott Sátáni versek című regényével vonta magára a vallási vezetőt haragját olyannyira, hogy 1989-ben Hámenei ajatollah arra hívta fel a világ muzulmánjait, hogy a kiközösítésből következően bárhol, bármikor végezzenek Rushdie-val: az ítélet szerint ugyanis tiszteletlenül ábrázolta a műben Mohamed prófétát.

A brit diplomáciai nyomásra 1998-ban az iráni kormány visszavonta a kiközösítést. De mindez a vallási vezetőt, Irán legfontosabb emberét hidegen hagyta.

A Kerek évfordulóról maga Hámenei ajatollah is megemlékezett. Twitteren posztolt üzenetet, tudatva félmillió követőjével, hogy a fatva márpedig érvényben van, vagyis aki találkozik Rusdie-val, gyilkolja meg – írja a 444.hu a Haaretz izraeli lapra hivatkozva.

A Twitter közösségi irányelveit tekintve a gyilkosságra való uszítás nem fér bele a kommunikációba. Így a Twitter nemcsak törölte az ajatollah tweetjét, de korlátozta is fiókját.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.