Tévé

Havas basa

Henrik angyalai

Interaktív

Hadd kezdjem egy rövid vallomással: Havas Henriket piszkáltam már eleget, s igazán nem állt szándékomban vele újra foglalkozni.

Annyi fontosabb dolog van az életben, meg aztán Havas legalább valamilyen, ami manapság már jószerint egyfajta színvonalat jelent: szóval teljen csak a képernyőn, kedélyes önelégültségben a „Tanár úr” békés öregsége. De azután újra csak jön egy-egy erős impulzus, amit kommentálni illenék, már ha komolyan vesszük a nemi egyenjogúságot, s egyáltalán a nemi szerepek televíziós reprezentációját. Merthogy Havas leg­újabb műsora, a Henrik angyalai ezeknek ad jókora pofonokat, részint akarva, részint akaratlanul.

false

Az ATV-n sugárzott műsor adásai rendszerint úgy kezdődnek, hogy Havas egy világfi gesztusával, ám egy smasszer eleganciájával kioszt három hölgyvendégének egy-egy pucér rózsaszálat. Közben úgy-ahogy bemutatja a vendégeit: kinek a teljes nevét, kinek csak a keresztnevét mondja. Majd pedig igazi úriemberként fegyelmezően rászól arra a vendégére, aki leteszi az asztalra a maga virágját. Az abszurd jelenetet a Mikulás-napi adásban Kisteleki Dóra vízilabdázó, Monspart Sarolta egykori tájfutó, valamint egy bizonyos Erika szenvedi végig: az utóbbi vendégről az adás nyolcadik percében tudja meg az avatatlan néző, hogy Kirsner Erika kézilabdázóval azonos. A képernyős bohózat rögtön ezután futólag és megejtően spontán modorban olyan bicskanyitogató tónusú kérdésekkel folytatódik, mint például: „de férj az van, nem?… de gyerek az van?”

A december 6-i vendégek fegyelmezett derűvel fogadják Havas otrombaságait, Monspart Sarolta pedig még le is játssza az ámokfutó műsorvezetőt, aki sokféle járatlanságáról tesz tanúbizonyságot már az első néhány perc alatt. Kezdjük azzal, hogy Havas gyakorlatilag mindenre rosszul és/vagy pontatlanul emlékezik, de bizony még a számtannal is hadilábon áll. „Hányszoros magyar bajnok tájékozódási futásban?” – kérdezi például Monsparttól az életrajzi adatot, amit amúgy nyilván a műsorkészítőknek kellett volna kigyűjteniük. „64-től 77-ig sorozatban” – felel a kérdezett, mire Havas rövid fejszámolást követően rávágja: „Hát az tíz!”

„Nekem van egy koncepcióm, jó?” – torkolja le a műsorvezető önálló felvetéssel élő vendégét, jóllehet kérdései akár az iránytalan csapongás lexikonillusztrációi­nak is beillenének. „Hány gólt rúgott (!) a hétvégén?” – kérdi a vízilabdázótól, akit sikeres sportteljesítményei mellett, sőt azok méltatása előtt értelemszerűen a szépségéért is megdicsér, mondván: „nem kell feltétlenül NDK-s kalapácsvetőnőnek kinézni”. Merthogy ha tényleg van Havas Henriknek valamiféle koncepciója, akkor az csakis a nőkre vonatkozó összes bornírt sztereotípia előhordása lehet. „A nők hosszú-hosszú időt rászánva, apró szurkálásokkal nyírják ki a másikat” – tér vissza például kétszer is egyik ordas vélelméhez, ám a műsor sokkal inkább egy másik nemi sztereotípiát erősíthet, mely szerint a nők olykor önsorsrontó módon türelmesek. Lehet őket országos tévéadásban „anyukám”-nak szólítani, az ágyuk ürességét firtatni, hagyják magukat kedélyesen letorkolni vagy fensőbbségesen megdicsérni, s lám, újra és újra készek statisztálni egy tenyeres-talpas férfi primadonna magánszámához.

ATV, december 6.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.