tévéSmaci

Jön a strucc

  • tévésmaci
  • 2015. június 21.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché még a kisemberek között éltek, maguk is kicsik voltak, Sztupa úgy 17 centiméter, Troché valamivel magasabb, 17,8-17,9, ilyesmi. Mivel a kisemberek régen éltek, elég sokan keresték fel őket az emberiség későbbi korszakaiból, mindközönségesen a jövőből. Mindig akartak valamit beállítani, szabályozni, kicserélni, hogy a későbbiekben rendben menjenek a dolgok, lévén a jövőből érkezők mindegyike tökéletesen meg volt győződve afelől, hogy a kisemberek az ember elődei, s minden azon múlik, hogyan alapozzák meg a jövőt. A kisemberek ezzel nem nagyon törődtek, egyrészt volt jobb dolguk, másfelől marhaságnak tartották, hisz ők éppenséggel arról voltak tökéletesen meggyőződve, hogy az ember, mármint a jövőbeli „nagy” ember a majomtól származik. A kisemberek ekkor még együtt éltek a majmokkal, de csodálkozva vették észre, hogy a majmok lassan, de egyre láthatóbban növekedni kezdtek. Alaphelyzetben egy majom 10-12 cm magas volt, de egyes messziről jött kisemberek hatalmas, emberméretű, sőt akár 20 centit is elérő majmokról számoltak be. Mindegy, a kisemberek magasról tettek az ilyesmire, de az egy idő után roppantul kezdte őket zavarni, hogy a jövőből érkezők olyan nagy benga állatok, hogy felborítanak mindent, ami az útjukba kerül. Így hát megbízták Sztupát és Trochét, hogy eszkábáljanak valamilyen szerkezetet, amivel az izgága vendégeket méretre lehet szabni. Sztupa a drasztikus megoldások embereként egy klopfolószerű alkalmatosságot fejlesztett, amit úgy kell elképzelni, ahogy hangzik: laposra verte a pácienseket, akik előtte átmentek egy fájdalomcsökkentő zuhany alatt, aminek hatására tényleg nem fájt annyira a klopfolás, inkább csiklandozott. Így a jövőből érkezettek nagy röhögési hullámok közepette nyerték el helyénvaló formájukat, de a procedúra hosszadalmas és legyünk őszinték, szerfelett költséges is volt. A kisemberek pedig közmondásosan smucigok voltak. Vége lett hát a nagy röhögéseknek; Troché törpítő injekciója olcsó volt és gyors, bár a próbaidőszakban elég megbízhatatlannak mutatta magát. Minduntalan visszanőttek a páciensek, ilyenkor újabb szurit kellett nyomni nekik, amitől visszatöpörödtek, de mivel nem rohangálhatott minden vendég nyomában egy ápolónő, az öntöltős injekciós tűt rászerelték az érkezőkre, amit elláttak egy érzékelővel, ha az ürge nőni kezdett, a tű szúrt. Majdnem lemaradtunk a tévéműsorról.

Pénteken (22-én) nagy nap lesz az HBO-n, háromnegyed hét körül leadják A nagy Gatsbyt, este tizenegy után meg A nagy füzetet.

Szombaton a párosok kűrjével folytatódik a versenysorozat, a Szuper Tv2-n a Cowbolyok és űrlények lépnek fel este, a Film Cafén pedig a Tigris és a sárkány. A mélyen demokratikus Story 4-en választhatunk, hogy Szárnyát vagy combját? A csoport antidemokratikusabb érzelmű nézőknek fenntartott csatornáján, a Story 5-ön már szó sincs választási lehetőségről, A királyért és a koronáért is síkra kell szállnunk, nyilván életünkkel és vérünkkel. Én az Érzéki csalódást fogom nézni a Universalon, de még nem döntöttem el, hogy Michael Douglas hajviseletéért, vagy A lilaruhás nő c. híres festmény mozgóképes változataként kocsit mosó Liv Tyler miatt. Ezek a filmek egyébként mind este lesznek, amikor önök az Eurovíziós Dalfesztivált nézik, s azon izgulnak, hogy kire szavaz épp Azerbajdzsán (megmondom előre: Ilham Aliyevre, cca. 99,8 százalékban).

Vasárnap a tegnap félbeszakadt páros verseny folytatásaként Rómeó és Júlia lépnek a jégre a Dunán, nem sokkal a Film Mánián indított Kecskebűvölők után – érthetően az este kilences sávban.

Hétfőn a Kecskebűvölők második része, a Lúdas Matyi lesz este nyolc felé a Dunán. Én héttől a világ legjobb filmjét nézem a Film+-on. Igen, önök ismét eltalálták, a Különben dühbe jövünk! az. Énekeljük is gyorsan együtt: Come with me for fun in my buggy / Come along let’s go for the hell of it…

Szerdán a hét csatornáján, a Film+-on pedig a világ második legjobb filmjét, a Robotzsarut tolják Weller Péterrel. A tévénél a koffeinmentes kávé is jobb!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.