Amikor Sztupa és Troché kihelyezték székhelyüket a Francia-öbölbe, szó szerint ott voltak, ahol a part szakad, mert a Francia-öbölben tényleg szakadt a part. Egy ilyen vonalhúzóval húzott mesterséges valami volt, a Kis-Dunától tartott befelé, már akkor is minden értelmet nélkülözve. Hacsak azt nem tekintjük valamiféle értelemnek, hogy néhányan időszűkében vagy megátalkodott kényelemszeretetükből ide jártak pecázni. Hogy volt-e hal, azt az ördög tudja, egy fél vödör snecit a kölkök is össze tudtak fogdosni, aztán kikaparták a bélésüket, s nyársra húzták őket. Valójában kormot zabáltak, úgy is néztek ki a lakoma után, mint Korom Mihály, de nem számított, vagy épp nagyon is számított: a létezés egy magasabb szintjének, ahol halat esznek az emberek, s nem kormot. A Francia-öböl környékén nagy jelentősége volt az ilyesminek, ott ugyanis kormot ettek az emberek, de nekik is kellett hinniük valamiben, s az, hogy a sneci tulajdonképpen hal, igen megfelelő hitnek látszott. Ám, hogy snecin túl lakozott egyéb halfajta is az öböl vizében, arra nem tennénk le a nagyesküt. Különben sem öböl, hanem Öböl – mindenki így hívta, minek fárasszák magukat a franciával. Herbstsommer bácsi például jelentős pecás volt, legalább két bottal járt, felszíjazta a biciklivázra, s már haladt is. Ő például sűrűn ment az Öbölbe, de hogy hozott is volna valamit, nos, azt bizonyosan nem jegyezték fel az évkönyvek. Vagy ha fogott, azt pont az Öbölben fogta-e, vagy akkor épp vette a fáradságot, s távolabbi horgászhelyen sikerült neki. Mellette szól a dolognak, hogy speciel halőr, az nagyon is volt a Francia-öbölben. S ha jött, akkor futni kellett, mármint a gyerekeknek, csavargóknak, akik persze játékboltokban beszerzett vagy épp a helyszínen applikált eszközeikkel aligha tehettek különösebb kárt a – mégoly dús – halállományban. Klonga Pálra is mondták néhányan, hogy halőr, kicsit olyan volt, mintha azt mondták volna rá, hogy gyerekeket piszkál, de csak egy szerencsétlen, magányos öreg proli volt, akinek kiutalt a demokrácia egy lakótelepi lakást, ahol a szomszédok azt stírölték, miért jár a vén marha folyton egyedül haza. Biztos azért, mert halőr. A partszakadás meg attól volt, hogy fürdőzni is jártak oda a népek, s módfelett kedveltek a klottoson leérkezni a vízig. A díszszemléből az úgynevezett fiatalok sem maradnak, ím ki, szerelmi ügyeiket intézendő fordultak meg gyakran itt, már ha nevezhetjük az ilyesmit szerelemnek. A legjobb lenne erről a Kopasz egyik húgát megkérdezni. Hát, itt állította fel első székhelyét Sztupa és Troché! Hol volt ez a közeli világváros főutcai palotájának egyik teljes emeletétől!
Pénteken (15-én) olyan nagy művészekhez lehet szerencséje a rajongó lelkeknek, mint Nicolas Cage, John Travolta vagy éppenséggel Harrison Ford. Tőlem viszont ne kérdezzék, hol adják az Ál/Arcot (a ViaSat3-on – a szerk.) vagy A szökevényt (a Film+-on – a nénikém), mert én meg nem mondom, én ugyanis a 12 majomba kapok bele, a Film Café az első öt résszel indít, hogy vasárnapra már a tizennegyedikig jusson. Ez ám a binge-watching, nemde?!
Szombaton folytatom. Önök pedig mennek a Dunára, ahol délután egy igazi komcsi krimit, A hamis Izabellát nyomják, jönnek a kémek és a tolvajok az NSZK-ból, de kiszáll a fővárosi hóba Moszkvicson a szocializmust építő rendőri erő is.
Vasárnap az m3-on este adja a Hegedűs a háztetőn c. musicalt Topival, délután Zsanmari volt a Dunán Capestan lovag szerepében, ugyanebből az (1961-es) évjáratból való A nagyfőnök is este. Mi, hippik Hairt nézünk az m2-n. Igen, négyezredszer. És?
Hétfőn magyar vonatkozású vetítést tart a Cool. Nem, nem azért, mert a Tolvajok városa megy, hanem azért, mert a direttorét Gézának hívják, még ha csak a szomszéd miatt is
Kedden dzsalunk dzsallózni: Jogos félelem 1977-ből, Volontéval és Mario Adorffal.
Szerdán III. Richard az AMC-n, ilyen szereposztásban: Ian McKellen, Jim Broadbent, Robert Downey Jr., Maggie Smith, Jim Carter, Dominic West… Mi is kéne még? Azért csak lángszám a tévével.
