Tévé

Kicsinyítő képző

Kismenők

Interaktív

Uramisten, miféle jelenet az, amikor egy idegen középkorú férfi kiugrik a dobozból, hogy meglepetést szerezzen egy kamasz srácnak?!

Vagy amikor úszóedzőnek adja ki magát, hogy az uszodában jusson egy kislány közelébe?! Márpedig ilyen furcsa, zavarba ejtő és kínos bejátszásokban bővelkedik a TV2 gyermek-tehetségkutató kavalkádja, ahol a cukros zaklató szerepét Till Attilára és a hol vízvezeték-szerelőnek, hol tanár néninek beöltöző Ördög Nórára osztották. Ők viszik meg a jó hírt a gyerekeknek, hogy bejutottak a műsorba, a zsűri színe elé, ahol aztán kisebb megszakításokkal tovább terjeng, adásonként összesen három teljes órán át az őszintétlen cukrosság.

„Gyönyörűen artikulálsz” – dicséri például Ábel Anita a bájos magyar-kínai versmondó kislányt, akinek jelenleg nincs S hangzója. Ami azért még akkor is érdemi hiányosságnak tekinthető, ha mindeközben persze jól tudjuk: a TV2-nek – ettől a műsortól eltekintve – sem most, sem pedig a jövőben nem lesz szüksége 6-7 éves versmondókra, de éppígy 5 éves cuki tündérkére és 10 éves versenytáncosokra sem. (Ez természetesen nem csupán a TV2-re igaz: tényleg, mi is lett az RTL Klub hasonló tehetségkutatójában felfedezett kis mesemondóból?)

A most fel-, majd eltűnő gyermektehetségek helyett ez a műsor is sokkal inkább a zsűri túlélését szolgálja: hiszen róluk aztán fix, hogy hallunk még a jövőben! „Ez az életem, ez folyik az ereimben” – mondja magáról Ábel Anita, aki a zsűriben ülve, csak úgy mellékesen, érzékletesen jelzi mindannyiunk számára, hogy ugyan mivé is nőheti ki magát egy valaha remek gyerekszínész. Akárcsak Ábel, hát a csatorna többszörös érdemes zsűritagja, Lajtai Kati is az elragadtatott üzemmódba kapcsolja magát. „Itt lent is megindult a buli” – mutat például az ölére néhány kamaszrocker produkcióját értékelvén, remélhetőleg csupán majdan megszületendő, pár hónapos magzatára utalva. S persze nem hiányozhat innen Hajós András sem, akinek talán legjobb műfaja a zsűrizés: még egy-egy jól becsomagolt kritikai megjegyzést is sikerrel megkockáztat, és „tényleg vicces a bácsi” – ahogy azt az egyik cuki-muki csöppség spontán módon megállapítja. És végül jó eséllyel a negyedik zsűritag, a balettművész Apáti Bence lesz a Kismenők valódi felfedezettje: egy-egy épkézláb mondatokban fogalmazó, jóképű férfi igazán elkélne minden televíziós zsűribe.

A felvonultatott gyermekek persze a gejl túlhabzás közepette is szépen kitesznek magukért. Ki meghatóan bájos, ki meg ráadásul tehetséges is: megérdemlik a képernyőn való szereplés lehetőségét. Csak a valóság ne vágná orrba őket még ebben a cukros közegben is! Mint azt a kreolosabb bőrű fiút, akit valamilyen megmagyarázhatatlan (?) okból durván lepontozott a stúdióban helyet foglaló társadalmi zsűri, az apukák, anyukák, nagyszülők és gyerekek kockákba csoportosított gyülekezete. A jelenet megalázó volt, rossz emlékét még az sem feledtette, hogy a következő énekes személyében alighanem ráleltünk korunk Sugár Bercijére.

TV2, április 16.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.