Áder János rettenetesen aggódik a jövőnk miatt

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. november 16.

Belpol

Amíg a kormány beszántja a természetvédelmet.

Az emberiség a Föld egy évre elegendő erőforrásainak mintegy 1,7-szeresét használja fel évente, jóval többet annál, mint amennyit a bolygó reprodukálni tud - figyelmeztetett a köztársasági elnök a klímaváltozásról tartott előadásában a Nyíregyházi Egyetemen pénteken.

Áder János emlékeztetett, hatvanöt évvel ezelőttig csak annyi erőforrást használt az emberiség, amennyit a Föld természetes körülmények között pótolni tudott. Az 1950-es évekig gyakorlatilag a természet "kamataiból" élt, az utóbbi hat évtizedben azonban már az "alaptőkét" fogyasztja az ember, "így nem nehéz belátni, mi lesz akkor, ha ezeken a szokásainkon nem változtatunk" - tette hozzá.

Az intézmény Bessenyei-aulájában, többségében egyetemi hallgatók előtt tartott előadásában az államfő arról beszélt, az energiafogyasztás növekedése háromszorosan haladja meg az amúgy is drámai mértékű népességnövekedést, a vízfelhasználás pedig kétszer olyan gyorsan nő, mint az emberiség lélekszáma. A vízfelhasználás gyors növekedése ellenére nem lehet annyi édesvizet előállítani, amennyi megfelelő módon biztosítaná a népesség ellátását, illetve a mezőgazdasági és az ipari igényeket is ki tudná elégíteni - szögezte le.

Az egyik nagy problémának nevezte a népességrobbanást, az emiatt erősödő urbanizációt, amely egyre növeli az energiafelhasználást. Egyre több víz fogy és egyre nagyobb lesz a szennyezés - fejtette ki Áder János, hozzátéve, ez a probléma lesz az egyik legnagyobb kihívás a Föld jövője szempontjából. A mostani 7,5 milliárdos népesség 2050-re már a 9 milliárdot is elérheti, amely nagyon megterheli majd a Föld eltartó képességét.

Ugyanakkor, amíg a köztársasági elnök a környezetünkért, a természetvédelemért aggódik, addig a kormány a közelmúltban kirúgta az Agrárminisztérium természetvédelmi szakosztályának majdnem felét, erről itt írtunk részletesebben az Index nyomán:

A természetvédelem után most a műemlékvédelmet nyírja ki a kormány

A területtel foglalkozó helyettes államtitkárság kétharmadát rúgták ki. Nem sokkal az után, hogy az Agrárminisztérium természetvédelmi szakfőosztályainak majd felét kirúgták, itt a következő áldozata a kormány bürokráciacsökkentő intézkedéssel. Kormányzati szinten gyakorlatilag megszűnik a régészeti államigazgatás és a műemlékvédelem szakmai képviselete.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.