Az emberiség a Föld egy évre elegendő erőforrásainak mintegy 1,7-szeresét használja fel évente, jóval többet annál, mint amennyit a bolygó reprodukálni tud - figyelmeztetett a köztársasági elnök a klímaváltozásról tartott előadásában a Nyíregyházi Egyetemen pénteken.
Áder János emlékeztetett, hatvanöt évvel ezelőttig csak annyi erőforrást használt az emberiség, amennyit a Föld természetes körülmények között pótolni tudott. Az 1950-es évekig gyakorlatilag a természet "kamataiból" élt, az utóbbi hat évtizedben azonban már az "alaptőkét" fogyasztja az ember, "így nem nehéz belátni, mi lesz akkor, ha ezeken a szokásainkon nem változtatunk" - tette hozzá.
Az intézmény Bessenyei-aulájában, többségében egyetemi hallgatók előtt tartott előadásában az államfő arról beszélt, az energiafogyasztás növekedése háromszorosan haladja meg az amúgy is drámai mértékű népességnövekedést, a vízfelhasználás pedig kétszer olyan gyorsan nő, mint az emberiség lélekszáma. A vízfelhasználás gyors növekedése ellenére nem lehet annyi édesvizet előállítani, amennyi megfelelő módon biztosítaná a népesség ellátását, illetve a mezőgazdasági és az ipari igényeket is ki tudná elégíteni - szögezte le.
Az egyik nagy problémának nevezte a népességrobbanást, az emiatt erősödő urbanizációt, amely egyre növeli az energiafelhasználást. Egyre több víz fogy és egyre nagyobb lesz a szennyezés - fejtette ki Áder János, hozzátéve, ez a probléma lesz az egyik legnagyobb kihívás a Föld jövője szempontjából. A mostani 7,5 milliárdos népesség 2050-re már a 9 milliárdot is elérheti, amely nagyon megterheli majd a Föld eltartó képességét.
Ugyanakkor, amíg a köztársasági elnök a környezetünkért, a természetvédelemért aggódik, addig a kormány a közelmúltban kirúgta az Agrárminisztérium természetvédelmi szakosztályának majdnem felét, erről itt írtunk részletesebben az Index nyomán:
A természetvédelem után most a műemlékvédelmet nyírja ki a kormány
A területtel foglalkozó helyettes államtitkárság kétharmadát rúgták ki. Nem sokkal az után, hogy az Agrárminisztérium természetvédelmi szakfőosztályainak majd felét kirúgták, itt a következő áldozata a kormány bürokráciacsökkentő intézkedéssel. Kormányzati szinten gyakorlatilag megszűnik a régészeti államigazgatás és a műemlékvédelem szakmai képviselete.