tévésmaci

Mormoták hegye

  • tévésmaci
  • 2014. május 30.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché inni mentek, sorba álltak a csálingerek, húzta a prímás, röcögött a szekundás.

Azzal kezdték, hogy "Egyik napom olyan, mint a másik, lemegyek a vasútállomásig...". S történetesen le is mentek, lévén a legnagyobb kerti kocsma ott volt. Ott, a sorompónál, ahol be kell kanyarodni az állomás felé a Lőrincre vezető útról. Inni átgondoltan és gyorsan kell, az ivás már napokkal korábban elkezdődik, hosszú előjátékkal, de olyan hosszúval, hogy pattanjon szét az emberen a bőr, szakadjanak szét az idegek, mindent borítson el a rémes zakatolás - vallotta Sztupa. Mindenki hányjon le magáról minden ruhát, hogy a pórusok is szomjazzanak, készüljenek a nagy ivásra. Először levegőt kell inni. Ilyenkor Sztupa és Troché üres poharakat hozatnak, mindenfélét. Kicsit, nagyot, öblöset, gyűszűnyit, talpasat, füleset, feleset, tejfeleset. A poharak nagy tálcán érkeznek, ez a felszolgáló utolsó szabadkézi mutatványa, illetve hát ezek leszedése. Persze az üres poharakat máshol is leszedik, benne van az a vendéglátás kiskátéjában. De ezek más üres poharak. Üresen érkeztek, de Sztupa és Troché gondosan végiggusztálta mindet. Markukban latolgatták a súlyukat, a nap felé tartva vizslatták, hogy nem maradt-e valahol makulányi rendellenesség, tisztátalanság rajtuk. Nem kérnek frissen felbontott poharakat, a szolgálati idő inkább előnynek, mint hátránynak számít a szemükben, de az igenis döntő szempont, hogy legyenek szépen elmosogatva, s kívül-belül csillogóra törölve. Sztupa és Troché, ha ittak, lenéztek minden dzsentritempót, nem vagdosták a hátuk mögé, nem csapdosták falhoz a kiürített poharakat, s nem is bohóckodtak asztalra fordított stampedlikkel, semmi cafrang, csak ittak, de az még odébb volt, még alig takarodtak el az üres poharak. Jött a fehér kabátját ez alkalomra lukacsos szenesembertrikóra cserélő pincér, visszarakta szépen a tálcára a poharakat két csoportba. A kisebbik csoport az elesetteké volt, a nagyobbik azoké, akikre még munka várt. A zenekar valami szomorút húzott, tán azt, hogy "Jön már a zivatar, keseredik a mező...", s az üres poharak leléptek a színről. Komolyra fordultak a dolgok, de mi eljöttünk tévézni, mert egy nappal korábban kezdünk.

Csütörtökön (1-jén) Julius Caesar nevezetes britanniai csapatairól szól az egyesen fél tizenegykor Dominic West és David Morrissey fellépésével leadott mű, A kilencedik légió. 'k ugyebár eltűntek az Albion ködében, s máig ott bolyonganak árván, közben megettek negyven tonna fish & chipset és megalapították a Beatles együttest, a ruszki bíró becsalt egy gólt nekik a döntőben, és lefeküdtek a teljes Spice Girlsszel. A Tv2-n éjfél után adott Elizabeth: Az aranykor is az angol történelemről szól.

Pénteken a nepotizmus diadala: Aki rókalelkű bátyja, Mika Tivadar este nyolckor a Cinemaxon bemutatja az Irány észak című vígjátékát, mi meg reménykedünk, hogy az öreganyjuk nem csinál filmeket. Kaurismäki néni, csak így tovább! Déltől Házibuli volt a Film+-on, és folytatódott is rögtön. Éjjel 1.40-kor - nyilván nem hiszik el - a Filmbox HD-n Kevin McKidd Az utolsó légióban a legendás Kilencedikről dalol.

Vasárnap Bébel, Annie Girardot és Farrah Fawcettkellemkednek Claude Lelouch Egy férfi, aki tetszik nekem című 1969-es művében, hat után az MGM-en. Nyolckor ugyanitt Tony Richardsonaligha fő műve, a Joseph Andrews Sir Johnnal (Gielgud). Éjfél után az egyesen a Peremvidéken svéd-finn versenymű. Svinalangorna, jól hangzik, nemde?

Kedden éjfél előtt az MGM-en a Mária szerelmei, Andrej Koncsalovszkij azon műve, ami után még azt hihettük, hogy lesz belőle valami Amerikában - John Goodman is van benne.

Csütörtökön megnézhetjük, mire mentünk a május elseje miatti naptologatással. Persze ezt is a szegény tévé szívta meg legjobban, egyenest az agyára ment. Ma vetítik a Ha kedd van, akkor ez Belgium című marhaságot fél hét előtt az MGM-en. Nos, se kedd, se Belgium, de jön az ifjú Ian McShane, John Cassavetes és perszeVittorio de Sica. Csupa nagy királyok. Tévézni viszont unkirály.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.