Tévé

Ölre mennek - Ádám keresi Évát

Interaktív

Ez legfeljebb a KDNP-szavazóknak felháborító. Ők pedig nincsenek sokan.

Sallangok nélküli, tehát a túlzó cifraságokat (meg persze a népi bőrdíszművesmunkákat) mellőző, tabumentes és merész társkereső show-t ígér nézőinek a másodvonal legambiciózusabb kereskedelmi csatornája, a Viasat 3 – alighanem némiképp túlértékelve a tévés ruhátlanság felforgató és vonzerejét. Merthogy, ugye, ez lenne az Ádám keresi Évát plakátra kívánkozó újdonsága: mindkét nembeli genitáliák bemutatása szekond és premier plánban, kitakarás nélkül. Csak hát hétévadnyi Való Világ, kétévadnyi Éden Hotel és Big Brother, egysorozatnyi Összeesküvők, no meg a Trónok harca, a Tudorok és a Borgiák szériái, valamint pár Jancsó Miklós-klasszikus után néhány kendőzetlen ágyéktáj látványától nem szabad túl sokat remélnünk. Még csak zajos felháborodást sem igen válthat ki már az ilyesmi, legfeljebb talán a kereszténydemokrata törzsszavazók körében, ámde ilyenek köztudomás szerint nem fellelhetők hazánkban.

false

 

Fotó: Viasat3

Egy-két oldalpillantást azért persze így is kiérdemelhet tőlünk az új műsor, ha másért nem, hát legalább a déltengeri sziget – képeslapokat megszégyenítő – hibátlan szépségéért. Ezek a tájak azután a Hujber Ferenc által elcsemcsegett narrátori szövegben rendszerint „a szerelem szigete” és „a csábítás partja” nevezet alatt kerülnek megemlítésre. Panaszra nem lehet okunk, a panoráma igazán szépen van fotografálva, jeléül annak, hogy az operatőri munka nem éri be a derékmagasságban végzett pásztázás kihívásával. Akárhogy is, ide jó lenne elutazni egyszer, személyesen is fölkeresni „a sötétség zátonyát”.

Mert a műsor magától értetődő módon olyan gusztusos emberpéldányokat vonultat fel, akik aztán egymást teljes joggal nevezhetik „egyszerűnek”. A bemutatkozó kismonológok a „majd a sors eldönti” meg a „tökéletesek a cickóim” csúcs- és mélypontjai között oszcillálnak, legalábbis a reprezentatív mintát kínáló legelső adás tanúsága szerint. Mely első adásban az önmagának név gyanánt a Josephine becézett formáját (Josie, ejtsd: „dzsozi”) kiválasztó fiatalember mindjárt három hölggyel találkozott az édenkertben: egy római illetőségű, anyáskodó DJ-vel, egy szemérmesen visszahúzódó (habár azért váltig mezítelen) ügyintézővel és egy szoláriumi recepcióssal, aki különös büszkeséggel méltatta a fentebb már emlegetett, magas százalékban szilikont tartalmazó cickóit. Csoda-e hát, hogy Josie hármuk közül végül a „pozitív csalódást jelentő” recepcióslányt, Petrát vitte magával a szerelem szigetére? Bizony hogy kisebbfajta csoda, elvégre a kidolgozott izomzatú József első pillantásra még sorsszerűnek találta, hogy a szemérmetes Anett bőrén éppúgy olvasható egy névtetoválás, akárcsak a saját testén.

false

 

Fotó: Viasat3

A műsor persze még számtalan fordulatot hozhat, hiszen az elkövetkező adásokban újra előkerülhet „a szerelem szigetének nagy könyve” (további olvasnivaló!), szerencsésen partra sodródhatnak újabb üzeneteket rejtő palackok, továbbá ígérkezik még egy olyan „pasi” is a szigetre, akinek bevallottan „oltogatós” a stílusa! Hogy itt mi lesz még?!

Viasat 3, április 25.

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.