Tévé

Ölre mennek - Ádám keresi Évát

Interaktív

Ez legfeljebb a KDNP-szavazóknak felháborító. Ők pedig nincsenek sokan.

Sallangok nélküli, tehát a túlzó cifraságokat (meg persze a népi bőrdíszművesmunkákat) mellőző, tabumentes és merész társkereső show-t ígér nézőinek a másodvonal legambiciózusabb kereskedelmi csatornája, a Viasat 3 – alighanem némiképp túlértékelve a tévés ruhátlanság felforgató és vonzerejét. Merthogy, ugye, ez lenne az Ádám keresi Évát plakátra kívánkozó újdonsága: mindkét nembeli genitáliák bemutatása szekond és premier plánban, kitakarás nélkül. Csak hát hétévadnyi Való Világ, kétévadnyi Éden Hotel és Big Brother, egysorozatnyi Összeesküvők, no meg a Trónok harca, a Tudorok és a Borgiák szériái, valamint pár Jancsó Miklós-klasszikus után néhány kendőzetlen ágyéktáj látványától nem szabad túl sokat remélnünk. Még csak zajos felháborodást sem igen válthat ki már az ilyesmi, legfeljebb talán a kereszténydemokrata törzsszavazók körében, ámde ilyenek köztudomás szerint nem fellelhetők hazánkban.

false

 

Fotó: Viasat3

Egy-két oldalpillantást azért persze így is kiérdemelhet tőlünk az új műsor, ha másért nem, hát legalább a déltengeri sziget – képeslapokat megszégyenítő – hibátlan szépségéért. Ezek a tájak azután a Hujber Ferenc által elcsemcsegett narrátori szövegben rendszerint „a szerelem szigete” és „a csábítás partja” nevezet alatt kerülnek megemlítésre. Panaszra nem lehet okunk, a panoráma igazán szépen van fotografálva, jeléül annak, hogy az operatőri munka nem éri be a derékmagasságban végzett pásztázás kihívásával. Akárhogy is, ide jó lenne elutazni egyszer, személyesen is fölkeresni „a sötétség zátonyát”.

Mert a műsor magától értetődő módon olyan gusztusos emberpéldányokat vonultat fel, akik aztán egymást teljes joggal nevezhetik „egyszerűnek”. A bemutatkozó kismonológok a „majd a sors eldönti” meg a „tökéletesek a cickóim” csúcs- és mélypontjai között oszcillálnak, legalábbis a reprezentatív mintát kínáló legelső adás tanúsága szerint. Mely első adásban az önmagának név gyanánt a Josephine becézett formáját (Josie, ejtsd: „dzsozi”) kiválasztó fiatalember mindjárt három hölggyel találkozott az édenkertben: egy római illetőségű, anyáskodó DJ-vel, egy szemérmesen visszahúzódó (habár azért váltig mezítelen) ügyintézővel és egy szoláriumi recepcióssal, aki különös büszkeséggel méltatta a fentebb már emlegetett, magas százalékban szilikont tartalmazó cickóit. Csoda-e hát, hogy Josie hármuk közül végül a „pozitív csalódást jelentő” recepcióslányt, Petrát vitte magával a szerelem szigetére? Bizony hogy kisebbfajta csoda, elvégre a kidolgozott izomzatú József első pillantásra még sorsszerűnek találta, hogy a szemérmetes Anett bőrén éppúgy olvasható egy névtetoválás, akárcsak a saját testén.

false

 

Fotó: Viasat3

A műsor persze még számtalan fordulatot hozhat, hiszen az elkövetkező adásokban újra előkerülhet „a szerelem szigetének nagy könyve” (további olvasnivaló!), szerencsésen partra sodródhatnak újabb üzeneteket rejtő palackok, továbbá ígérkezik még egy olyan „pasi” is a szigetre, akinek bevallottan „oltogatós” a stílusa! Hogy itt mi lesz még?!

Viasat 3, április 25.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.