R. E. - Tévékritika Rónai Egon műsoráról

Interaktív

R. E. műsora - olvassa a tévénéző a Húzós alcímét a képernyőn, s e rövidítés látványa voltaképpen még annál a rejtélynél is csodálatosabbnak tűnik számára, mint hogy vajha miért is hívnak az ATV-n egy műsort Húzósnak, ha abban egyrészt sohasem volt semmi húzós, másrészt mostanra immár a kérdéshúzás kényszeres kamu játéka is nyomtalanul kiveszett belőle.
A tévécsatornánál, ahol Kálmán Olgának még nincs K. O. című műsora, vajon valóban Rónai Egon ért el a fogalommá nemesülés azon kiemelkedő fokára, ahol már bőven elegendő névbetűkkel hivatkozni a műsorvezetőre? Talán igen, mert hiszen a fiatalosságát a nyakkendőviselet következetes mellőzésével demonstráló televíziós személyiség műsora immár egy fővárosi színház színpadára is átterjedt, s persze a korábbi beszélgetések egy része végre-valahára könyv alakban is hozzáférhető. Múlt hétfőn ilyesformán már a második, avagy a pótkötet számára folyt a beszélgetés: előbb Rudolf Péterrel, majd a rádiós Komjáthy Györggyel, aki a következetesen felülfogalmazó bemutatószöveg szerint "a beatzene maga".

false

 

Fotó: MTI

Hogy milyen is egy Rónai Egon-interjú? Ez részben persze a napszaktól függ (elvégre Rónai a reggeli sávban is tevékeny közreműködője az ATV műsorfolyamának), de azért mindenképpen szabványos. Azaz kedélyes, konfliktuskerülő és okvetlenül bizalmas hangvételű, érzékeltetvén a tényt, hogy ha az adott téma talán nem is, de azért a beszélgetőpartner feltétlenül meghitten ismerős a riporter számára. Ez utóbbi ténynek a nyomatékosítását a tegeződés is jól szolgálja, igaz, nemcsak úgy suttyomban, hanem rendszerint gondosan elővezetve, hogyaszongya: a nézőket beavathatjuk, hogy mi már évek/évtizedek/földtörténeti eonok óta barátok/kollégák/atyafiságos keresztkomák vagyunk, így engedtessék meg nekünk a tegeződés. Ebben az oldott légkörben aztán jobbára a riportalanyokon múlik, hogy a felszínes kérdések mentén vagy éppen ellenében haladva sikerül-e érdekesnek bizonyulniuk. Rudolf Péternek például sikerült, még ha lendülete meg is akadt némiképp a közéletiséget gyengéden forszírozó Rónai kérdésén, amelyben oly magától értetődően szerepelt a "politikai fősodor" kifejezés, mintha csak valamely régi pártkongresszus irányelvei között virítana.

"Mi vezetett a 2006-os eseményekhez, amiket csak úgy egyszerűen 2006-os eseményeknek szoktunk mostanság nevezni?" Ezzel a halványan tautologikus kérdéssel Rónai Egon immár csütörtök esti közéleti vitaműsorát, a Csattot indította útjára, hogy azután nagyjából ki is vonja magát a beszélgetés irányításának műsorvezetőt próbáló feladatából. A tévékritika körén kívül esne annak a megítélése, hogy vajon a vitaasztalnál Vágó István vagy Bencsik András szerepelt-e meggyőzőbben, ám az kimondandó, hogy a gyors ütemben felszaporodó mellé- és szétbeszélések, a közbevágások és verbális faultolások legalább részben a passzivitásba merülő műsorvezető lelkén száradtak. Merthogy a "szerecsenmosdatók" vs. "történelemhamisítók" vitájában Rónai mindvégig megmaradt legsajátabb terrénumán: az iránytalan közhelyek aknamentesített terepén. Szóval hát "egyszer majd a történészek össze fogják rakni" a 2006-os zavargások tényeit, s addig is "legalább beszéltünk róla"...

ATV, november 25. és 28.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.