tévésmaci

Rejtélyes fecskefészek

  • tévésmaci
  • 2021. április 28.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché fontolóra vették, hogy beszálljanak a seggmedve-kereskedelembe, csak a név tartotta őket visza.

Hogy lehet annak a szegény állatnak ilyen ízléstelen neve? A jobb­érzésű népek röstellik is kimondani a nevét. Sajnos az sem tűnt járható útnak, hogy valami műangolos kiejtéssel használják a nevét, mint mondjuk, szedzsmedve, mert nevezettek legsűrűbb populációja épp Alaszkában bírt élni, ahol is könyörtelenül assbearnek hívták őket. Sztupa elkeseredésében még a „Nagy Brehmet” is felütötte, de attól sem lettek boldogabbak, hisz ott is így szerepel: Seggmedve (Ursus asinus). Bele kellett tehát törődni. Az állatka neve ráadásul máshogyan is problematikus volt, hiszen majdnem olyan hatást keltett, mint a bölömbika (Botaurus stellaris), mely tudvalevőleg egy kicsiny madárzat, ellenben a neve egy nagy marha baromállaté. Ez a helyzet a seggmedvével is, aki ugyan nem madár, teljesen medve, de iszonyú kicsike, egy közönséges mókus (Sciurus vulgaris) is simán leverné, ha nem félne tőle, mint a tűztől, egyrészt a félelmetes neve miatt, másrészt meg azért, mert négy karja van, s így kétszer annyi pofont tud adni; ha felbosszantják, nálánál nagyobb állatokkal is el tud bánni, például szó szerint veszi a dupla Nelsont, mellyel teljesen harcképtelenné teszi az ellenfeleit. A mókusok inkább visznek nekik néha egy kis mogyorót, afféle kóstoló vagy komatálként, s jól megvannak. A seggmedve legfőbb ellensége, mint szinte minden állatnak az ember, aki négy karja és módfelett hosszú feje miatt próbálja – tegyük hozzá, kevés sikerrel – vadászni, hiszen egy példányból gondos preparáció után kiváló kesztyű készíthető. A szakirodalom meg is különböztet jobbos és balos seggmedvéket (ezt az érintettek is átvették, s a jobbos seggmedvék utálják a balos seggmedvéket és viszont). Ilyenformán az is érthető, hogy a seggmedvekesztyű nagyon drága holmi, hisz az orvvadászok nem bírnak velük, gyakorlatilag többen vesztek oda közülük, mint ahány állatot sikerült elejteniük, a kesztyűkészítőknek pedig két darab állatorvosi papír kell minden pár kesztyű mellé több példányban, mely igazolja, hogy a donorállat természetes módon múlt ki. Érthető tehát, hogy a seggmedve-kereskedelem kecsegtető ötlet, s az sem csoda, hogy Sztupa és Troché végül belevágtak, s szépen is fialt nekik.

Pénteken (30-án) este nyolckor eljön a pillanat, amit meglehet, várnak sokan. A kedves HBO hozzákezd A szolgálólány meséjének negyedik évadához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.