tévésmaci

Rejtélyes fecskefészek

  • tévésmaci
  • 2021. április 28.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché fontolóra vették, hogy beszálljanak a seggmedve-kereskedelembe, csak a név tartotta őket visza.

Hogy lehet annak a szegény állatnak ilyen ízléstelen neve? A jobb­érzésű népek röstellik is kimondani a nevét. Sajnos az sem tűnt járható útnak, hogy valami műangolos kiejtéssel használják a nevét, mint mondjuk, szedzsmedve, mert nevezettek legsűrűbb populációja épp Alaszkában bírt élni, ahol is könyörtelenül assbearnek hívták őket. Sztupa elkeseredésében még a „Nagy Brehmet” is felütötte, de attól sem lettek boldogabbak, hisz ott is így szerepel: Seggmedve (Ursus asinus). Bele kellett tehát törődni. Az állatka neve ráadásul máshogyan is problematikus volt, hiszen majdnem olyan hatást keltett, mint a bölömbika (Botaurus stellaris), mely tudvalevőleg egy kicsiny madárzat, ellenben a neve egy nagy marha baromállaté. Ez a helyzet a seggmedvével is, aki ugyan nem madár, teljesen medve, de iszonyú kicsike, egy közönséges mókus (Sciurus vulgaris) is simán leverné, ha nem félne tőle, mint a tűztől, egyrészt a félelmetes neve miatt, másrészt meg azért, mert négy karja van, s így kétszer annyi pofont tud adni; ha felbosszantják, nálánál nagyobb állatokkal is el tud bánni, például szó szerint veszi a dupla Nelsont, mellyel teljesen harcképtelenné teszi az ellenfeleit. A mókusok inkább visznek nekik néha egy kis mogyorót, afféle kóstoló vagy komatálként, s jól megvannak. A seggmedve legfőbb ellensége, mint szinte minden állatnak az ember, aki négy karja és módfelett hosszú feje miatt próbálja – tegyük hozzá, kevés sikerrel – vadászni, hiszen egy példányból gondos preparáció után kiváló kesztyű készíthető. A szakirodalom meg is különböztet jobbos és balos seggmedvéket (ezt az érintettek is átvették, s a jobbos seggmedvék utálják a balos seggmedvéket és viszont). Ilyenformán az is érthető, hogy a seggmedvekesztyű nagyon drága holmi, hisz az orvvadászok nem bírnak velük, gyakorlatilag többen vesztek oda közülük, mint ahány állatot sikerült elejteniük, a kesztyűkészítőknek pedig két darab állatorvosi papír kell minden pár kesztyű mellé több példányban, mely igazolja, hogy a donorállat természetes módon múlt ki. Érthető tehát, hogy a seggmedve-kereskedelem kecsegtető ötlet, s az sem csoda, hogy Sztupa és Troché végül belevágtak, s szépen is fialt nekik.

Pénteken (30-án) este nyolckor eljön a pillanat, amit meglehet, várnak sokan. A kedves HBO hozzákezd A szolgálólány meséjének negyedik évadához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.