tévéSmaci

Rüfiróka

  • tévésmaci
  • 2018. október 13.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché – valami teljesen nyilvánvaló fundi ármánynak köszönhetően – visszakerültek törpevonalra, az egyik szemük sírt, a másik nevetett. Könnyített pálya, korlátlan lehetőségek, s ezek a mai törpék már nem is annyira komplikáltak, inkább egyszerűek a maguk módján. Hol van már Trevor és Prohor? A mai hét törpék tényleg tökolyanok, mint a mesében: Vidor, Morgó, Hapci, Sierra, Foxtrott, Delta és Charlie. Már az első összetartásra el is jöttek mind, mondjuk Delta elég sokat késett, mert a metró valamiért nem állt meg a konditermi megállónál, s szegénynek gyalog kellett jönnie, ami nem volt egy egyszerű dolog, mert Delta a sok gyúrástól úgy nézett ki, mint a Michelin-baba, és most is elesett háromszor útközben. Utálta is szívből ezt az egész testépítő dolgot, a különböző táplálékkiegészítőktől refluxa volt, tengeribeteg lett a futópadon, a legjobban a súlyzókat rühellte, viszont nem volt mit tenni, a törpék kénytelenek úgy élni, ahogy a nevük diktálja. Vidor vigyorgott, mint a tejbetök, Morgó morgott, mint a bolhás kutya, Hapci prüszkölt, Charlie énekelt (úgymond), Foxtrott táncolt, szegény Delta hát kajakra vette a figurát. Sierra? Sierrát ne is kérdezzék! Ő csak a családi ezüstöt hordta a zaciba, egészen pontosan az anyja kincsét. Már alig volt belőle néhány kiskanál meg halkés, azok is gondosan beárazva. Ezzel együtt Delta, vagyis Godzsi (a törpék nem tudták kimondani, hogy Michelin, ezért Good Yearnek nevezték Deltát, de azt is csak Godzsinak bírták ejteni), szóval Godzsi spétje dacára is jól indult az összetartás, a törpék tudták, hogy kikkel állnak szemben, ezért új trükkökkel készültek, egészen újakkal, már hetek óta ezeken agyaltak, amióta megtudták, hogy kiket helyeznek le hozzájuk.

Pénteken (14-én) a Duna tévé 22.31-kor (gondolom azért, mert nem viccelnek) hozzálát A nap vége című film vetítéséhez. Ezt Ingmar Bergman rendezte, de szerintem sokkal jobb film nála A pap vége, amit Evald Schorm rendezett, és Vlastimil Brodský egy kezdetben betoji, ám kisvártatva elpimaszodó álpapot játszik benne, de ezt sajnos nem adja a tévé, ami szerintem marhaság. Bergman filmje persze arról szól, hogy megmurdelsz, csupor, de addig is egyedül leszel, büdösödj meg, úgysem szeret senki.

Szombaton az HBO2-n érheti utol magát, aki elmulasztotta a Fülledt utcák (The Deuce) második évadának a startját a főcsatornán. David Simon sorozata a hetvenes évek New Yorkjában játszódik, s a szexipar boldog békeidejét igyekszik megfesteni néhány hülye ing és bajusz segedelmével, teljesen érdektelenül. Nevezettet szeretjük nagyon, de nyilván a Drót és főként a Treme okán.

Vasárnap a mondott főadón így aztán vissza is lehet folyni a második részbe.

Szerdán éjjel fél tizenkettőkor a Dunán mindenki megnézheti a cseh Csinibabát. Úgy tessék ezt elképzelni, mintha a rock ’n’ roll-korszakát élő Hungária és sleppje tolná a Csinibabát, nem is akárhol, hanem Prága csodás Sztálin-tornyában, amiből Varsónak is jutott, Moszkvának egy rakás, sajnos Budapestnek egy sem, pedig most hogy megvenné Mészáros Lőrinc. Ha még hozzácsapjuk, hogy a főhőst Bejbinek hívják, teljes az öröm, amit az is csak egy árnyalatnyit homályosít el, hogy a Süvölvényévek (Šakalí léta) 1993-ban készült, a Csinibaba viszont 1996-ban. Hát ne tévézzenek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.