Számunkra legutóbb október 9-e volt az a bizonyos február 2. Ekkor hallgattuk meg nem Sebestyén Balázs és nem is Jáksó László, hanem a harmadik reggelispecialista, Bochkor Gábor műsorát. Ez nemes egyszerűséggel Bochkor névre hallgat (ami lejegyezve olykor Bchkr írásmóddal szerepel), és állítólag egy visszatérés.
Lehet, hogy amit hallunk, az valóban valami nagy comeback gyümölcse, hiszen augusztus 31-én kapott ismét reggeli sávot a műsorvezető, ki tudja (és kit érdekel), mennyi kihagyás után, de ebből nem sokat érzékelhetünk. A hangja semmit sem változott, és a jópofaságok sem, amit a Danubius rádiós őskortól kezdve darál újra és újra, mintha sohasem hagyta volna egy percig sem abba, és soha nem is akarná.
Néhány hónapja egyébiránt még úgy volt, hogy egy másik óriási visszatérővel, Jáksó Lászlóval fognak egy dinamitduóba egyesülni az ősz folyamán, ám valami homokszem kerülhetett a gépezetbe: míg Bochkor végül a KESMA-tag Retro rádióhoz írt alá, Jáksó műsorát a Sláger FM-en átvette Pordán Petra és az újonc Viktorin Tamás.
Bochkor tehát nagyjából másfél hónapja nyomja a Bochkorban, nem egyedül, hanem Lovász Lászlóval kiegészülve, de ahogy előre jelezték, Lovász csak másodhegedűs lesz a produkcióban, és tényleg az. Ám vannak itt még mások is, akik szót kapnak, őket azonban az egyszeri Bochkor-hallgató csak keresztnévről ismerheti meg (Attila, Judit, Anett), és ennek megfelelő az adásbéli súlyuk is. Az idő ellenben tényleg önmaga körül forog, hiszen a műsor egy adott pontján bekapcsolódik „Voga processzor úr” is, és hirtelen újra 1995-ben érezzük magunkat.
„Hölgyeim és uraim, ez itt a rádióshow, ami utat mutat, hogy milyen legyen egy igazi reggel” – halljuk az adást felvezető spotban, később pedig többször is elhangzik, hogy „ez az ország új ébresztő műsora”, és könnyen lehet, hogy tényleg az. Az elmúlt hónapok mérései alapján ugyanis országosan 1,3 millióan hallgatták napi szinten a Retro rádiót, amivel a csatorna a dobogó élén áll, jóval a Petőfi rádió és a Kossuth, illetve a Balázsékat is foglalkoztató volt Andy Vajna-féle Rádió 1 előtt. A Jáksó-féle Sláger FM hallgatottságának négyszeresét tudja, a Bartók rádióhoz képest pedig egyenesen tizennégyszer nagyobb a rá irányuló figyelem. Nem indokolatlan tehát, ha Bochkor a Bochkor című műsorban, a leghallgatottabb rádió legfontosabb műsorsávjában a magyar éter királyának érzi magát. És hogy valóban úgy érzi, azt jelzi is minden megszólalásával.
Tematikáról nemigen érdemes beszélni, a négyórányi adásidőből a beszélgetésre jutó szűk két órát gyakorlatilag mindegy, mivel töltik ki. Bochkorék a reggeli műsor műfajától nem idegenül a legvadabb szócséplést választják. Elvileg beszélnek dolgokról, de hogy mi a kiindulópont, az tulajdonképpen lényegtelen: a sztorizás, poénkodás, szurkálódás, szóviccfabrikálás, és néhány totál értelmetlen játék viszi el az időt. Ebben egyébként van valami metafizikus is, hiszen az élet alapvető hiábavalóságára hívhatja fel a figyelmünket, a nietzschei-szilénoszi bölcsességre, a maga tragikus derűjével együtt, vagyis, hogy „a legjobb nem lenni, a második legjobb hamar meghalni”. De idáig azért csak kellő óvatossággal merészkedjünk el.
Mindenesetre végül megoldódik a Bochkor kertjében garázdálkodó nyest ügye, kiderül, hogy nálunk nem olyan könnyű felszívódni, mint Japánban, és még a családon belüli erőszak apropóján is sikerül néhány szexista-macsó poént elsütni. Ennyi fért az adásidőbe, de nem baj, mert holnap úgyis kezdődik minden elölről, ugyanígy.
Retro rádió, október 9.
