Szüret 2023/15.

  • Narancs
  • 2023. április 12.

Interaktív

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

A magyar kormány megbecsüli a kultúrát, tudja, hogy az épít, bátorít és vigasztal, ezért támogatja óriási összegekkel.

Csák János kulturális és innovációs miniszter a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek megnyitóján, MTI

 

Természetesen nem minden embertársunk éli meg ebben a hitbéli meggyőződésben a Passio és a Húsvét vasárnapi üres sír misztériumát, de a kereszthalál és a feltámadás üzenete számukra is iránymutató lehet, azaz, nem hiábavaló a másokért való szolgálat és áldozatvállalás.

Kiléphetünk a komfortzónánkból, és segítséget nyújthatunk még azoknak is, akik megtévedtek, rosszul mérték fel helyzetüket, netán szükségtelenül kárt és fájdalmat okoztak másoknak. A támogatás, mások segítése akkor is megváltói magatartás, ha nem hiszünk a Jézusi csodában.

A Húsvét emellett, szerte a világon a tavaszi napfordulóhoz köthető évszakváltás, a természet megújulásának is ünnepe. A természetnek mi is szerves részei vagyunk, vegyünk tehát részt ebben a testi és szellemi megújulásban.

Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének húsvéti üzenetéből

 

– Az Ön szobájában is kiemelt helyett kapott a Nagy-Magyarország térképe [sic!], amit a baloldal az elmúlt napokban ismételten elutasított a revizionizmus gondolata mögé bújva. Mit jelent ez a térkép az ön számára?

– Ha valakinek a magyar történelem nem a bolsevizmussal kezdődik, akkor ez számára a magyar államiság majd ezeréves történetének kilenctizedét jelenti.

Interjú Gulyás Gergellyel a Magyar Hírlapban

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.