Szüret 2021/24.

  • Narancs
  • 2021. június 16.

Interaktív

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

Például sportpályán letérdelni azért is egy probléma a magyaroknak, és szerintem nemcsak nekünk, hanem minden közép-európai országnak, mert itt büszke népek vannak. És a nemzeti mezt viselő játékostól mi nem azt várjuk, hogy megadja magát.

Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában

 

A szellemi honvédelem fontosságáról beszélt az igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szellemi honvédőket díjazó ünnepségén. Soha nem volt akkora szükség a szellemi honvédelemre, mint manapság, amikor a brüsszeli bürokrácia „magából kifordulva hadakozik” az európai kultúra védelmezőivel – hangoztatta Varga Judit. Úgy fogalmazott: „mi, magyarok” az elmúlt évtizedben „többször bizonyítottuk”, hogy a józan észt és a normalitást „választjuk”. Ezt a normalitást képviseli a CÖF–CÖKA – tette hozzá. A miniszter szerint Európa válságos időszakát éli, hiszen nemcsak a pandémia nehézségeivel, hanem a migráció okozta krízissel is meg kell küzdeni. Megszokott kép, hogy Brüsszelben keresztény templomokat foglalnak el, Párizsban rendőrökre lőnek, Malmőben autókat gyújtanak fel, miközben „genderőrület tarolja le a demokráciát” – mondta Varga Judit. Amikor megkérdőjeleződik a nő és a férfi személye – fűzte hozzá –, a család fontossága és létjogosultsága, akkor „joggal érezhetjük, hogy az életünk alapját fenyegetik”. Ezért volt a kormány részéről a szellemi honvédelem alappillére annak törvénybe foglalása, hogy az anya nő, az apa pedig férfi – jelezte a politikus

MTI

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.