Szüret 2021/24.

  • Narancs
  • 2021. június 16.

Interaktív

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

Például sportpályán letérdelni azért is egy probléma a magyaroknak, és szerintem nemcsak nekünk, hanem minden közép-európai országnak, mert itt büszke népek vannak. És a nemzeti mezt viselő játékostól mi nem azt várjuk, hogy megadja magát.

Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában

 

A szellemi honvédelem fontosságáról beszélt az igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szellemi honvédőket díjazó ünnepségén. Soha nem volt akkora szükség a szellemi honvédelemre, mint manapság, amikor a brüsszeli bürokrácia „magából kifordulva hadakozik” az európai kultúra védelmezőivel – hangoztatta Varga Judit. Úgy fogalmazott: „mi, magyarok” az elmúlt évtizedben „többször bizonyítottuk”, hogy a józan észt és a normalitást „választjuk”. Ezt a normalitást képviseli a CÖF–CÖKA – tette hozzá. A miniszter szerint Európa válságos időszakát éli, hiszen nemcsak a pandémia nehézségeivel, hanem a migráció okozta krízissel is meg kell küzdeni. Megszokott kép, hogy Brüsszelben keresztény templomokat foglalnak el, Párizsban rendőrökre lőnek, Malmőben autókat gyújtanak fel, miközben „genderőrület tarolja le a demokráciát” – mondta Varga Judit. Amikor megkérdőjeleződik a nő és a férfi személye – fűzte hozzá –, a család fontossága és létjogosultsága, akkor „joggal érezhetjük, hogy az életünk alapját fenyegetik”. Ezért volt a kormány részéről a szellemi honvédelem alappillére annak törvénybe foglalása, hogy az anya nő, az apa pedig férfi – jelezte a politikus

MTI

 

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)